A köztudatba marosvásárhelyi fekete márciusként beivódott 1990-es véres román–magyar összecsapásra – valójában magyarellenes román pogromra – emlékeznek a következő napokban Marosvásárhelyen és Brüsszelben. A szervező a mai román nemzetállami hatalom egyik reprezentánsa, az RMDSZ nevű kisebbik kormánypárt.
A történelmi események 33. évfordulójának alkalmából szombaton Marosvásárhelyen dokumentumfilm-vetítést és kerekasztal-beszélgetést tartanak – közölték az MTI-vel a szervezők. A Bernády-házban tartandó rendezvényen levetítik Miholcsa Gyula egyórás dokumentumfilmjét, melyet a filmes az 1990. márciusi eseményeken készült többórányi archív felvételből állított össze, és először láthatja a közönség.
A filmbemutató után Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, Novák Csaba Zoltán volt RMDSZ-es szenátor, a „Nemzeti Kisebbségkutató Intézet” álnéven működő román kormányhivatal vezetője (valódi neve: A Nemzeti Kisebbségek Problémáit Tanulmányozó Intézet), Káli Király István író, volt RMDSZ-alelnök és Borbély László, a Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke (szintén magas rangú RMDSZ-vezető, ma bukaresti államtanácsos) beszélget a fekete március tanulságairól.
A közleményben emlékeztetnek, hogy az alig pár hónappal a romániai forradalom után, 1990. március 19–20-án végrehajtott pogromkísérlet a romániai és a külföldi közvéleményt is megdöbbentette. Az ezt követő időszakban Marosvásárhely és Erdély társadalma „két történelmi valóság között” találta magát: az etnikai atrocitás emléke és a román többséggel való együttélés kihívásai között – mutattak rá a megemlékezés szervezői. „Ez volt az a pillanat, amikor a romániai magyarság elitje megerősödött abban az elhatározásában, hogy kisebbségi jogok csak demokratikus eszközökkel vívhatók ki, részt vállalva a romániai közéletben” – áll a közleményben a légből kapott, történelmileg és társadalompolitikailag nem igazolt állítás. (A román nemzetállami politika cinkosává nem a romániai magyarság elitje vált akkoriban, hanem csak az RMDSZ csúcsvezetése, amikor 1993 nyarán CIA-közvetítéssel titkos politikai paktumot kötött Neptunban a bukaresti hatalommal.)
A megemlékezés hétfőn Brüsszelben folytatódik, partnerségben a helyi Liszt Intézettel, melyben 1990 fekete márciusa – Tanulságok 33 évvel a marosvásárhelyi események után címmel korabeli fotókiállítást láthat a közönség. A brüsszeli rendezvényen is levetítik Miholcsa filmjét, majd történészek és közéleti személyiségek elemzik a 33 évvel ezelőtti történéseket.
Mint ismeretes, 1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felfegyverkezett román parasztokat szállítottak be vidékről Marosvásárhelyre, hogy „védjék meg” a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták az alig megalakult RMDSZ székházát, és súlyosan bántalmazták Sütő András írót. A magyarellenes pogromkísérlet másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. A magyar tüntetők a segítségükre érkező cigányokkal kikergették Marosvásárhely főteréről a husángos román parasztokat és a velük szimpatizáló marosvásárhelyi román tüntetőket. Az összetűzéseknek öt halottja (három magyar és két román) és 278 sebesültje volt. Ma már köztudott, hogy a központilag szervezett magyarellenes diverzió célja az 1989-ben feloszlatott volt kommunista politikai rendőrség újjáalakítása, a „magyarveszély” felkorbácsolása, a több mint másfél milliós romániai magyarság megfélemlítése volt. A pogrom alatt, után és a kialakult magyarfóbiás légkör szétterjedése nyomán ezrek, tízezrek hagyták le szülőföldjüket, legtöbben Magyarországon keresve menedéket.