Ortodox ikonokba és kegytárgyakba rejtett robbanószerkezeteket és robbanóanyagot próbáltak meg Ukrajnából az Európai Unió több országán keresztül Oroszországba csempészni – közölte kedden az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Közkapcsolati Központja.
Az FSZB határőrei és az orosz vámőrök a lett–orosz határon, a Pszkov megyei ubilinkai közúti átkelőhelyen tartóztattak fel egy járművet, amely az Ukrajna–Románia–Magyarország–Szlovákia–Lengyelország–Litvánia–Lettország útvonalon érkezett Oroszországba. Az autóban ikonnak álcázott, bevetésre kész, 27 házi készítésű robbanószerkezetet, 70 kilogrammnyi nagy erejű, iparilag előállított műanyag robbanóanyagot, 91 elektromos detonátort és egy RPG-7-es rakétagránát alkatrészeit foglalták le.
Az orosz belügyminisztérium által kiadott tájékoztatás szerint az ikonokban a TNT-nél másfélszer nagyobb erejű hexogén volt, olyan mennyiségben, amennyivel fel lehetett volna robbantani egy négyemeletes épületet. A tárca szerint gyárilag előállított és késleltetővel ellátott, olyan gyújtószerkezeteket is lefoglaltak, amilyeneket a fegyveres erők különleges egységei szabotázsakciókhoz szoktak használni.
A jármű vezetőjét őrizetbe vették. Személyazonosságát és azt, hogy gyanú szerint milyen szerepet játszott az incidensben, az FSZB nem közölte. A gyanúsított ellen robbanóanyagok és robbanószerkezetek csempészése címén indult büntetőeljárás, ez pedig 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára azzal vádolta meg a NATO-t, hogy nem riad vissza terrorszervezetek felhasználásától sem a saját érdekében. Azt is állította, hogy a szövetség Washington eszköze a hibrid háborúk lefolytatásában, tagországai pedig engedelmesen követik a gazdasági szankciók bevezetésére, a pénzügyi források befagyasztására, hírszerzési tevékenységre, pszichológiai műveletekre és kibertámadásokra vonatkozó utasításokat, továbbá részt vállalnak az „angolszászok” politikájával szembe szegülő országok államigazgatási rendszerének aláásásában és belső rendjük megbontásában. Ezek egyébként közismert, bár a fősodratú médiában vehemensen tagadott tények.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő állásfoglalást tett közzé ma, amelyben a „megrendezett” bucsai mészárlás második évfordulója alkalmából Oroszország nevében azt követelte, hogy a nemzetközi intézmények hagyjanak fel a kijevi rezsim fedezésével, és biztosítsák a történtek alapos kivizsgálását. A nyomozásnak a szóvivő szerint végre fel kellene tárnia az áldozatok kilétét, a haláluk idejét és okát, a holttestek mozgatásának nyomait, valamint a felelősöket. Emlékeztett arra: Moszkvának a nemzetközi szervezetekhez, köztük az ENSZ szakosított szervezeteihez intézett, arra vonatkozó kérései, hogy teljesen tárják fel a Bucsában történtek körülményeit, máig teljesítetlenek maradtak.
Közben a Zelenszkij-rezsim beismerte ma, hogy az ukrán katonai hírszerzés és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közös különleges hadművelete volt az oroszországi Tatárföldön, az ukrán határtól ezer kilométerre végrehajtott dróntámadás. A közlés szerint egy ukrán nagyhatótávolságú drón eltalálta a nyizsnyekamszki finomító elsődleges olajfeldolgozó egységét, ami után ott tűz ütött ki. Ennek a létesítménynek a kapacitása 8 millió tonna olaj, ami Oroszország teljes éves finomításának 2,6 százaléka. Ezenkívül ez az üzem Oroszország öt legnagyobb olajfinomítójának egyike.
Az ukrán védelmi minisztérium egy másik terrortámadással is eldicsekedett ma: az Oroszországhoz tartozó Krím-félszigeten lévő Szevasztopolban felrobbantottak egy elektromos alállomást is, amely ezután működésképtelenné vált.
