A román Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék elutasította azt a rendkívüli felülvizsgálati kérelmet, amelyet tavaly nyújtott be a Hargita Megyei Tanács a Békás-szoros hovatartozásának ügyében legutóbb hozott jogerős bírósági ítélet miatt.
Októberben a területileg illetékes Marosvásárhelyi Ítélőtábla már jogerősen elutasította Hargita megye arra vonatkozó keresetét, hogy érvénytelenítsék a Gyergyószentmiklós és Almásmező (Bicazu Ardelean), egyúttal a székelyföldi Hargita és a moldvai Neamț megyék közigazgatási határait megállapító, 1998-ban készült jegyzőkönyvet. Miután az elutasítás indokai ismertté váltak, Csíkszeredában úgy döntöttek, felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a legfelsőbb bírósághoz, annak érdekében, hogy az rendelje el a per újratárgyalását. Ez volt a második jogerősen elveszített per az ügyben, a jogászok szerint viszont ellentmondás volt a két ítélet között: az első úgy tekintette a jegyzőkönyvet, mint normatív közigazgatási dokumentumot, a második esetben viszont egyéni közigazgatási dokumentumként kezelték, amelyet csak egy éven belül lehetett volna megtámadni a bíróságon, ezért elkésettnek nyilvánították a kezdeményezést.
Emiatt nyújtotta be az RMDSZ vezette Hargita Megyei Tanács a rendkívüli felülvizsgálati kérelmet, amelyről csütörtökön tárgyalt a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék, de a döntést csak pénteken hozták nyilvánosságra. Eszerint a kérelmet elutasították, megalapozatlannak minősítve. Ezzel együtt ez az ítélet is megfellebbezhető, szintén a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszéknél, egy bővített instanciánál.
Az ügy nyúlik, mint a rétestészta, jó romániai szokás szerint. Miután 2020-ban, 11 évi pereskedés után a Ploiești Ítélőtábla jogerősen elutasította a Hargita Megyei Tanács és a gyergyószentmiklósi önkormányzat keresetét, amely Gyergyószentmiklós városa és a Neamț megyei Almásmező község, egyúttal Hargita és Neamț megye közigazgatási területének határát megállapító jegyzőkönyv érvénytelenítését kérte, és a rendkívüli jogorvoslati kérelem sem járt sikerrel, a megye vezetősége 2022-ben indított újabb pert. Akkor arra hivatkoztak, hogy a jegyzőkönyvben megállapított határ, amely szerint a Békás-szoros a moldvai Almásmezőhöz tartozik, nem azonos az 1968. évi 2-es számú törvény, illetve az ugyanabban az évben kiadott két másik minisztertanácsi rendeletben megállapított határral, holott az említett „megyésítési” törvény az utolsó, amely közigazgatási határokról rendelkezett Románia területén. A megyei tanács azt is kifogásolta, hogy mivel megyehatárról is szó van, a határmegállapító bizottságban a két megyei tanács képviselőinek is helyet kellett volna kapniuk, de ez elmaradt. Ezt a pert is jogerősen elvesztette tavaly ősszel Hargita Megye Tanácsa (elnök: Borboly Csaba), ennek folytatása a most elutasított kérelem. A felfolyamodót képviselő jogász a rendkívüli felülvizsgálati kérelem benyújtása kapcsán közölte: kérésük procedurális jellegű, ha a legfelsőbb bíróság jogosnak ítéli, akkor a per újratárgyalását rendeli el ugyanannál a Marosvásárhelyi Ítélőtáblánál, vagy akár az alapfokon eljáró Hargita Megyei Törvényszéken.
Székelyföld egyik legnagyobb látványosságának számító, Erdély Moldvával összekötő Békás-szoros egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben. 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park része, mely az egyetlen székelyföldi nemzeti park. A szoros teljes egészében a történelmi Magyarországhoz tartozott, de mára csak a kisebbik nyugati része maradt meg Hargita megye területén. Térségében számos természeti látványosság található, mint a Gyilkos-tó, a Nagy-Hagymás vagy az Egyes-kő.
