A folyamatos utcai tüntetések és erőszakos megmozdulások ellenére a francia kormány hajthatatlannak mutatkozik a nyugdíjreform visszavonását illetően. A „reform” 62-ről 64-re emeli a nyugdíjjogosultság korhatárát.
Két bizalmatlansági indítványt nyújtottak be az ellenzéki pártok a kormány ellen pénteken a nyugdíjreform parlamenti szavazás nélküli elfogadását követően, mindkettőt hétfőn délután vitatja meg a nemzetgyűlés (törvényhozás).
Az első többpárti bizalmatlansági indítványt a Nemzetgyűlés legkisebb frakciója, a centrista és korábbi kormánypárti képviselőkből álló független LIOT csoport kezdeményezte, és öt ellenzéki, elsősorban baloldali frakció 91 képviselője írta alá. Nem sokkal később a jobboldali Nemzeti Tömörülés is bejelentette, hogy Marine Le Pen frakcióvezető és 87 kollégája benyújtotta a saját indítványát.
Miután a jobbközép Köztársaságiak jelezték, hogy egyik indítványt sem szavazzák meg, nagyon kicsi az esélye annak, hogy Élisabeth Borne kormánya megbukik. A bizalmatlansági indítványok elfogadásához ugyanis a Nemzetgyűlés tagjainak abszolút többségére van szükség, ami 287 szavazatot jelent. A baloldali összefogás 149 képviselővel, a Nemzeti Tömörülés 88, a LIOT pedig 20 képviselővel rendelkezik. A mérleg nyelve a jobbközép Köztársaságiak 61 tagú frakciója lehet, akik közül legalább harminc szavazatára is szükség lenne a kormány megbuktatásához. Bár a pártvezetés nem támogatja a bizalmatlansági indítványokat, nem kizárt, hogy néhány képviselő igennel szavaz majd, annak ellenére, hogy egyikük sem írta alá a parlamenti indítványokat. Négyen azonban már jelezték, hogy igennel fognak hétfőn szavazni.
A Le Journal du Dimanche hetilapban közzétett felmérés szerint a nyugdíjreform ellen két hónapja tartó tömegdemonstrációk alatt Emmanuel Macron népszerűségi mutatója 28 százalékra csökkent. Utoljára 2019-ben, a kormányellenes sárgamellényes mozgalom tüntetései idején volt ennyire alacsony az államfő tetszési mutatója.
A francia államfő csütörtökön úgy döntött, hogy a parlament megkerülésével hirdeti ki a vitatott nyugdíjreformot, miután a Nemzetgyűlésben nem volt többség a törvénytervezet elfogadásához. A francia alkotmány 49.3-as cikke alapján egy tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem mozdítja el a kormányt.
Az ötödik köztársaság alkotmányának 1958-as elfogadása óta századik alkalommal alkalmazta ezt a megoldást francia kormány, az Élisabeth Borne vezette kormányzat pedig 11 alkalommal. A parlamenti szavazás megkerülése újabb lendületet adott az utcai tiltakozásoknak is és a stratégiai ágazatokban csaknem két hete tartó gördülő sztrájkok folytatásához. Jóllehet szombaton a hatóságok megtiltották a gyülekezést a párizsi Concorde téren és a közeli Champs-Élysées sugárúton, ahol már az előző két este is összecsapások voltak a tüntetők és a rendőrök között, a spontán tiltakozások emiatt a főváros délkeleti részén folytatódtak mintegy négyezer résztvevővel. A hatóságok a gyülekezési tilalom elrendelését a „közbiztonság és a közrend elleni súlyos veszély” fennállásával indokolták. Több metrómegállót lezártak a belváros környékén biztonsági okokból. A demonstrálókhoz rendbontók csatlakoztak, akik közül többen kukákat gyújtottak fel. Országszerte 169 embert állítottak elő, közülük 122-t a fővárosban.
A demonstrálók egy része XVI. Lajos francia uralkodóhoz hasonlította Macront, azt hangoztatva, hogy „XVI. Lajost is lefejeztük, Macronnal is megtehetjük!” A szakszervezetek mindemellett a sztrájk fenntartására szólítottak fel, Párizsban már tízezer tonna hulladék halmozódott fel az utcákon.