Bethlen Gábor ürügyén

November idusán több-kevesebb szó esik a nyilvánosságban (a közéletben, politikában, sajtóban) iktári Bethlen Gábor erdélyi fejedelemről, aki I. Gábor néven megválasztott magyar király is volt pár hónapig 1620-ban. A 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyiségét azért idézi meg az utókor ezen őszi hónap közepén, mert ekkor van halálának évfordulója, sőt újabban születésének napját is november 15-re teszik, bár ezt eddig nem sikerült dokumentálni hitelt érdemlően…

Az évfordulós naptárak egyike-másika egyenesen így fogalmaz erre a napra vonatkozóan: „49. születésnapján meghalt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem”. Az tény, hogy 1629. november 15-én halt meg Gyulafehérváron, ott is temették el, sírja a mai érseki székesegyházban lenne, ha nem dúlják fel és semmisítik meg a tatárok 1658-ban. Feltételezett helyén, a katedrális Szent Anna kápolnájában 2010-ben emléktáblát állítottak.

Az viszont tudományosan máig nem igazolt-dokumentált, hogy a „hattyús” Bethlenek sarja pontosan mikor született, ezért az igényesebb lexikonok és történelemkönyvek csak így tüntetik fel: 1580 novemberében, a Hunyad vármegyei Marosillye várában. Nem maradt fenn ugyanis dokumentum, ami igazolná, hogy 15-én született, még a hónapot is csak úgy „számolták ki” korabeli írásokból a történészek. Egyik legkorábbi és legjelesebb életrajzíró, Angyal Dávid is csak ennyit ír 1899-es munkájában: „Bethlen Gábor Illyén született 1580-ban.” Egyes vélekedések szerint Szekfű Gyula volt az, aki 1580. november 15-ére időzítette a fejedelem születését, s utána más történészek is ezt a dátumot vették át, olyannyira, hogy ma már kimondhatjuk: közmegegyezés avatja igazodási ponttá a fejedelem születése napját, amihez képest ma, 2022-ben elmondhatjuk, hogy 442 éve történt, s ehhez képest a halála 393 éve következett be.

Állítólag az RMDSZ volt az, amely 2011-ben, nagyváradi kongresszusán november 15-ét, „Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját” az erdélyi szórványmagyarság ünnepévé nyilvánította. A magyar Országgyűlés – anélkül, hogy erre visszautalt volna – 2015. november 3-án úgy határozott, hogy a határon túli magyarság iránt viselt, az alaptörvényben rögzített felelősségnek megfelelve november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem „születésének és halálának napját” a magyar szórvány napjává nyilvánítja.

Ennek apropóján az RMDSZ a minap „központi szórványünnepet” tartott Nagyenyeden, az idén négyszáz éves Bethlen Gábor Kollégiumban. Ezen bölcs politikai beszédek hangzottak el, a szokásos politikusi közhelyek és ígéretek körítésében.

A romániai magyar sajtó nagyjából két megemlékezésről tudósított. Marosvásárhelyen Bethlen Gábor életének néhány kevésbé ismert fejezetéről és a marosvásárhelyi szoborállítás kálváriájáról szóló kiselőadással és rövidfilmmel adóztak a nagy előd emlékének „a helyi RMDSZ azóta lemondatott vagy félreállított vezetői” (Krónika). A fejedelem szobra, amely a Magyarországon élő Harmath István alkotása, két éve áll Marosvásárhely főterén, sok akadályt leküzdve, hosszú ideig tartó hercehurca után. Az emlékestet meghirdették és mindenki számára nyitott volt.

Nem úgy a nagyváradi megemlékezés, amiből kettőt is tartottak, de csak úgy mutyiban, szordínóval, meg nem hirdetve. Kós András szobrászművész (Kós Károly fia) még 1941-ben formázta meg Bethlen alakját, de a kiöntött impozáns szobrot csak 2003-ban sikerült felavatni a Körös-parti városban, nem minden hatósági akadékoskodás nélkül. Idén a Magyar Polgári Egyesület és az egyik körzeti RMDSZ-szervezet helyezte el a tisztelet koszorúját a szobor talapzatán, külön a civilek és külön a párt aktivistái.

Hogy miért csak az esemény után értesülhetett – a sajtóból és a közösségi médiából – a város magyarsága e két eseményről, megfejthetetlen. A helyi napilap tudósítója mindenesetre azt írta két nappal november 15-e után, hogy „Bethlen Gábor (1613–1629) erdélyi fejedelemre emlékeztek” Váradon, aminek olvasata az, hogy a fejedelem 1613-ben született és 1629-ben halt meg, alig 16 évesen. Holott a két évszám uralkodásának, nem pedig életének kezdetét és végét jelzi. Helyes így lett volna: Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelem (1613–1629)…

R. B. M.

Total
0
Megosztás
Előző hír

Arab vébé – Erdélyből nézve

Következő hír

Német = karakán (?)

Related Posts
Total
0
Megosztás