A brüsszeli balliberális, internacionalista main streamnek nagyon nem tetszik a magyar szuverenitásvédelmi törvény, ezért kötelezettségszegési eljárást indítanak Magyarország ellen.
„Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben az uniós jog megsértése miatt” – áll a bizottság honlapján. Mint írják, ez a határozat azt követően született, hogy a bizottság „alapos értékelésnek vetette alá” a magyar Országgyűlés által 2023. december 12-én elfogadott és 2023. december 22. óta hatályos, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló új törvényt, amely létrehozza a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.
Mint ismert, február 1-jével megkezdte működését a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH), amelynek élére Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Novák Katalin köztársasági elnök Lánczi Tamás politológust nevezte ki. A hivatal azzal a céllal jött létre, hogy óvja Magyarország politikai, gazdasági és kulturális önrendelkezését. Az SZH feladata, hogy felhívja a magyar társadalom és a politikai döntéshozók figyelmét a külföldi befolyásolási kísérletekre. Ennek érdekében saját hatáskörben és más állami szervekkel együttműködve vizsgálatokat folytathat, ezek eredményét pedig a nyilvánosság elé tárja. A magyar szuverenitás védelméért javaslatokat tehet a jogalkotónak. A Szuverenitásvédelmi Hivatal mindent meg fog tenni azért, hogy Magyarország a globális átalakulások korszakában is saját maga dönthessen sorskérdéseiről – emelték ki.
Az EU kormányának becézett brüsszeli Bizottság szerint azonban a szuverenitásvédelmi törvény sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, többek között – és itt jön egy abszurdoid, semmitmondó, demagóg felsorolás – az uniós demokratikus értékeket; a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát; az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot, például a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, az uniós polgárok választójogát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az önvádra kötelezés tilalmát, az ügyvédi titoktartási kötelezettséget; valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket és számos, a belső piac tekintetében alkalmazandó szabályt.
Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a felszólító levélre. A Magyar Nemzetnek adott interjújában korábban Lánczi Tamás, az SZH vezetője beszélt arról, hogy miért van szükség a hivatal létrehozására. „Látjuk, hogy mi zajlik körülöttünk a világban. Nemzetállamok rendülnek meg, háborúba keverednek – akár konkrét fegyveres összetűzésbe vagy kereskedelmi konfliktusba –, de zajlik egy kulturális harc is Nyugaton. Ezek mind veszélyeztetik a nemzetállamok létét. A jövő sajnos borúsan fest, ha nem vagyunk résen, akkor különösen egy tíz-tizenöt milliós közösség számára, mint amilyen a magyar, ez egy nagyon nehéz időszak lehet. De mindez igaz az összes kelet-közép-európai népre is” – fogalmazott Lánczi Tamás, hozzátéve, hogy „a térségben sokan értik ezeket az összetett kihívásokat, ugyanakkor Magyarország volt az első, amely erre intézményes választ is adott”.
Az új törvény és az új hivatal ellen a magyarországi balliberális politikusok és médiájuk harsány ellenkampányt indítottak, amit hamar kivittek az uniós fórumokra és a nyugati agymosodákba.
