A hivatalosan 19 millió lakossal rendelkező Romániában 207 ezer jelölt indul a június 9-én megrendezendő önkormányzati választásokon, és 494 az európai parlamenti voksoláson – jelentette be egy keddi sajtóértekezleten az állandó választási hatóság (AEP) elnöke, a tréfás nevű Toni Greblă (magyarul Gereblye Tóni).
A legfiatalabb jelölt 23 éves, a legidősebb pedig már betöltötte a 100-at. Versenybe száll még a megmérettetésen két 95 éves és két 94 éves jelölt is. Az önkormányzati jelöltek közül 11 386-an pályáznak a 3186 közigazgatási egység (város, fővárosi kerület vagy község) valamelyikének polgármesteri tisztségére, nagyságrendileg ugyanennyi (11 500) jelölt szeretne a 41 megyei tanács, illetve a főváros képviselő-testületében képviselői (itteni szóhasználattal: tanácsosi) mandátumot szerezni.
A polgármesterjelöltek között a nők aránya a községek esetében alig 10,6 százalékot tesz ki, a városoknál pedig 12,4 százalékos az arány. Az EP-választásokon 167 női név szerepel a jelöltlistákon, ami már-már „európai”, 33,8 százalékos arányt jelent – részletezte az AEP elnöke.
Romániának jelenleg 18 millió 968 ezer választópolgára van. Közülük 18 millió 25 ezer szerepel a belföldi névjegyzékben (vagyis rengeteg a már meghalt vagy a már külföldre távozott, hiszen ha ehhez a számhoz hozzáadjuk a nem szavazó kiskorúakat, akkor sehogy sem jön ki a tavalyi népszámlálás 19 milliója!), csaknem 943 ezernek pedig a bejelentett lakhelye külföldön van.
A külföldön élő vagy tartózkodó román állampolgárok csak az EP-választáson vehetnek részt, azon is csak akkor, ha nem jelentkeztek át valamely másik uniós ország választói névjegyzékébe. Számukra a bukaresti külügyminisztérium minden korábbinál több, 915 választókört rendez be külföldön. Románia 33 képviselőt választ az Európai Parlamentbe.
Belföldön 18 968 szavazókörbe várják a választókat. A legtöbb (1289) szavazóhelyiség Bukarestben lesz, a legkevesebb (200 körül) Tulcea, Kovászna és Hargita megyében. Újdonság, hogy a 7 órakor nyitó szavazókörök belföldön és külföldön is helyi idő szerint 22 óráig tartanak nyitva, az eddigi 21 óra helyett – hívta fel a figyelmet a választási hatóság elnöke. A voksolást szükség esetén éjfélig meg lehet hosszabbítani, hogy azok is élhessenek választójogukkal, akik 22 órakor már sorban álltak a szavazóköröknél, de még nem jutottak sorra.
A keddi sajtóértekezleten bemutatták a romániai szavazólapok mintapéldányait is. Belföldön mindenki öt szavazólapot kap: az egyiken azt kell a szavazópecséttel megjelölnie, hogy az EP-választásokon részt vevő 15 párt vagy 7 független jelölt közül melyik politikai alakulatra vagy jelöltre bízza brüsszeli képviseletét. A másik négy szavazólap az önkormányzati választással kapcsolatos: ezeken megválasztják a megyei tanács elnökét és a polgármestert, a megyei és helyi tanács (képviselő-testület) tagjait.
A helyhatósági választáson mindenki csak abban a választókörzetben adhatja le voksát, ahova állandó vagy legalább két hónapja bejelentett ideiglenes lakhelye alapján tartozik. Az EP-választáson viszont országszerte azonosak a szavazólapok, így azok, akik június 9-án nem tartózkodnak saját településükön, legalább az EP-listákra leadhatják voksukat – pótlistára feliratkozva – az ország bármely szavazókörében.
A választások lebonyolításában – az állandó választási hatóság (AEP) mellett – a központi, megyei és települési választási bizottságoknak is fontos szerep jut. A központi választási bizottság (BEC) honlapján a locale2024.bec.ro címen az önkormányzati, az europarlamentare2024.bec.ro címen pedig az EP-választással kapcsolatos információk érhetők el.
A romániai magyar pártok csaknem tízezer jelöltet indítanak a június 9-i önkormányzati választásokon. Az RMDSZ 8145 jelöltje indul önkormányzati tisztségekért (ebből 283 polgármesterjelölt és 12 megyei tanácselnökjelölt). Az Erdélyi Magyar Szövetségnek (EMSZ) 1252 jelöltje lesz a (köztük 46 polgármesterjelölt és 3 megyei tanácselnökjelölt, Bihar, Hargita és Kovászna megyében). A polgári oldal megosztásának céljával tavaly gründolt, felülről létrehozott Magyar Polgári Erőnek 286 jelöltje van (ebből 8 polgármesterjelölt és egy megyei tanácselnök-jelölt), a Székelyudvarhelyért Pártnak pedig 24 jelöltje indul Székelyudvarhelyen, ahol a párt elnöke a jelenlegi polgármester, aki új mandátumért száll versenybe kihívóival.
Az EP-választásokon a romániai magyar pártok összefogtak, és közösen indítják jelöltjeiket az RMDSZ listáján, bár az összefogás felemás, mert csak RMDSZ-esek vezetik a listát, ami ha nem kapja meg a romániai lakosság voksainak legalább 5%-át (amire nagy esély van), akkor annyi…
Ami az időközben lezárult választási kampányt illeti, arra a magyar pártok közül az RMDSZ költött a legtöbbet, ahogy mondani szokás: vízen, földön, levegőben. Minden „csapból” ennek a pártnak a közhelyes kampányszlogenjei és embereinek az unásig ismételt handabandái folytak. Helyenként a paroxizmusig fokozták a választópolgárok kecsegtetését, zsarolását és fenyegetését, miközben önmagukat ajnározták. Az erdélyi, de még a magyarországi sajtóban is folyvást Kelemen Hunor és tettestársai rázták az öklüket az urnáktól távol maradni vagy más pártokra szavazni akarók/merők felé, ebben nagy támogatást kaptak azoktól a pesti kormánypárti politikusoktól, akik egymásnak adták Erdély kilincsét ezekben a napokban. Senki sem értette, hogy miért fújják a győzelmi harsonákat RMDSZ-ék ott is, ahol egyszerű demográfiai okokból sincs esély már a győzelemre, legfeljebb csak tisztes helytállásra. Miként azt is megrökönyödve tapasztalták sokan, hogy a legharsányabb kampányhajrát Biharban hajtották végre kéz a kézben az RMDSZ és a Fidesz, mintha itt élne a legtöbb magyar Romániában! Elemzők adtak rá magyarázatot: itt a legerősebb az EMSZ, ezért koncentrálták ide a csapatokat, hogy megőrizhessék az elmúlt években megszerzett pozícióikat a főként botrányaikról elhíresült bihari RMDSZ-esek. Olyan elánnal támadták a magyar polgári oldalt, hogy az emberek csak kapkodták a fejüket: ki itt az ellenség, az EMSZ vagy az AUR?
Június 9-e után ugyanúgy fog folytatódni az élet Romániában (is), mint ahogy eddig folyt. Az esetleges változások később érnek be, ha egyáltalán beérnek. A jó irányban reménykedve időszerű ismét felhívni mindenkinek a figyelmét: a választásokon való részvétel jogával élni lehet, ezt a törvény biztosítja, de egyelőre nem teszi kötelezővé.
