Rendhagyó kiállítás nyílt péntek délután a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem dísztermének aulájában: az Élesdi Művésztelep aukcióra felajánlott alkotásai tekinthetők meg, az árverésből származó összeget a gyantai református templom felújítására fordítják majd.
A tárlatnyitón megjelenteket Soós József Tamás, a Fekete-Körös völgyi mártír település lelkipásztora köszöntötte. Igei bevezetőjében a Prédikátorok könyvének harmadik fejezetéből idézett szemelvényesen, amelyben arról olvashatunk: „mindennek megszabott ideje van”. A lelkész rámutatott: a kiállítást nem először mutatják be, az alkotásokat a gyantai művelődési házban már korábban, az 1944. szeptember 24-i gyantai magyarellenes pogrom áldozataira történt megemlékezés napján is meg lehetett tekinteni. Az Élesdi Művésztelep alkotóinak festményei a PKE Teleki utcai épületében november 30-ig lesznek láthatók, majd az ugyanaznap megszervezendő jótékonysági bálon lehet rájuk licitálni. A befolyt összeget a gyantai református templom felújítására fordítják.
„Jelzésértéke van, hogy ezt az eseményt éppen a mai napra szerveztük meg, november 15-én van ugyanis Bethlen Gábor, nagy erdélyi fejedelmünk születésének és halálának évfordulója, ami egyúttal a magyar szórvány ünnepe is. Sokat beszélünk a szórványról, de akik azt gondolják, hogy a szórvány csupán a tragikus elnéptelenedésnek a szimbóluma, azok tévednek. Ugyanis a szórvány ennél sokkal többet jelent: szerintem azokat a településeket lehet így nevezni, ahol az őslakosságot elüldözték, módszeresen kiirtották, mint amilyen sajnálatos módon Gyanta is” – fogalmazott a lelkipásztor. Az egykori virágzó, gazdag magyar település ma már egy kis, alig kétszáz lelket számláló szigetfalu a román tengerben. Ennek ellenére a megmaradottak –„megfogyva bár, de törve nem” – ott élnek és ott képzelik el a jövőjüket, ami a külső segítség nélkül esélytelennek tűnik. „Hitelesen beszélni a szórványról úgy lehet, ha ott élsz, ott teszel, küzdesz érte, mindenki a saját eszközével. Bodoni Zsolt, az Élesdi Művésztelep vezetője úgy tesz és küzd a szórványért, hogy már 27 éve szervezi meg az ottani alkotótábort” – mondta Soós tiszteletes, aki köszönetet mondott az alkotások felajánlásért Balázs Imre Barnának, Bodoni Zsoltnak, Ferency Zsoltnak, Furák-Pop Lászlónak, Herman Leventének, Kiss Virágnak, Kovács Kittinek, Máriás Istvánnak és Mátyási Péternek.
Az Élesdi Művésztelepet Zuh Deodáth eszmetörténész mutatta be a maroknyi jelenlévőnek. Mint elhangzott, nemcsak, hogy hiánypótló munkát végeznek azáltal, hogy egy vidéki közösség keretében próbálnak visszahelyezni olyan, a peregrináció klasszikus hagyományaiból származó dolgokat, mint például a központban elsajátított tudásnak a megismertetése, hanem valami mást is kiválóan tudnak működtetni, mégpedig az egy hónapig tartó művésztábort – jegyezte meg. Különböző alkotási folyamatokat, stílusokat von egybe, a festmények a kötelező aktuális reflexiók nélkül próbálják segíteni a befogadót – tette hozzá. „Nézzék, lássák, értékeljék az Élesdi Művésztelepet, hiszen egy olyan élő művészközösségről van szó, amely itt van körülöttünk és pont abban a munkában tud segíteni, hogy vizuális, egyetemes, nem az aktualitásokra folytonosan reflektáló eszközökkel teremtsen meg egy, a kortárs eszközökkel élő, de mégis a hagyományos értékekben alapvetően hívő közösséget” – fogalmazott az egyetemi előadó.
A tárlatnyitón tiszteletét tette a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke, Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és felesége is.
(Forrás: Erdon.ro)
