Némileg váratlanul már ma délelőtt megszületett a megállapodás az EU-tagországok állam- és kormányfői között az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélycsomagról.
Ezt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke jelentette be. „Mind a 27 vezető egyetértett. Ez hosszútávú és kiszámítható finanszírozást biztosít Ukrajna számára” – fogalmazott. Büszkén jelentette a médiának, hogy Orbán Viktor is megszavazta Ukrajna támogatását. Ehhez valószínűleg az is kellett, hogy az olasz, a francia és a német kormányfő nyomást gyakoroljon a magyar kormányfőre. Ez szerdán éjjel és csütörtökön reggel történhetett meg.
A brüsszeli uniós szócső, a Politico azt írja, hogy három kompromisszumot kötöttek, így tudták végül meggyőzni Orbánt: az egyik, hogy évente jelentést készít az Európai Bizottság a segélycsomagról, és ha kell, az állam- és kormányfők vitáznak majd róla, a másik, hogy az Európai Bizottság két év múlva felülvizsgálja a kiadásokat, a harmadik pedig egy, a jogállami feltételességi mechanizmusra vonatkozó kiegészítő intézkedés, ami azt biztosítja, hogy Magyarországgal szemben a jogállamiságra vonatkozó megállapítások tisztességesen és objektíven történnek majd.
Brüsszelben ezekre az engedményekre apróságként tekintenek, mert elkerülték azt a forgatókönyvet, hogy Orbán vétózzon. Más források ezt úgy fogalmazták meg, hogy Orbán „nem kapott semmi”, és „nem látott más opciót”, mint beleegyezni Ukrajna támogatásába, amit a legutóbbi uniós csúcson még megvétózott.
Arra a kérdésre, hogy a magyar kormányfőt zsarolták-e gazdasági intézkedésekkel egy esetleges vétóra válaszul, a londoni Guardian egyik névtelen forrása azt mondta: „Nem hiszem, hogy nagyon fenyegetni kellett volna, az elmúlt hetekben a 26 tagállam jó egységet alkotott. Szóval nem gondolom, hogy a sajtóban a hétvégén megjelent, a magyar gazdaság szabotálására vonatkozó fenyegetésnek volt jelentősége. De egyértelművé vált Orbán számára, hogy egyedül maradt.”
Elemzők szerint Orbán Viktor így is győzelemként tálalja majd a megállapodást Magyarországon, hiszen azt időközönként felülvizsgálják majd, és ellenőrzik, hogy mire fordítja a pénzt az ukrán vezetés. Ez már zajlik is, a közmédia és a kormánypárti budapesti sajtó mást sem szajkóz dél óta, mint hogy „Magyarország győzött”. Holott valójában a nyugati fegyverlobbi győzött azzal, hogy az USA oroszellenes proxiháborúját részben az Európpai Unió 27 tagállama (köztük Magyarország is) fogja finanszírozni a következőkben úgy, hogy közben a kijevi rezsimbe feccölt eurómilliárdok egy része az ukrajnai korrupt oligarchák zsebébe jut – ahogy az eddig is történt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cinikusan jelentett ki máris: „Nagyon fontos döntést hozott meg a 27 vezető, ami ismét erős EU-s egységet mutat. Az EU folytonos gazdasági támogatása hosszú távon pénzügyi stabilitást jelent Ukrajnának, ami nem kevésbé fontos, mint a katonai segítség és a szankciós nyomás Oroszországon.”
Közben a „demokratikus, EU-tagjelölt” Ukrajnában tovább folyik az emberi jogok sárba tiprása, az erőszakos toborzás, az emberek lövészárkokba kényszerítése. Az ukrán hadsereg veszteségei már meghaladják a félmillió főt, s ez több mint az aktív szolgálatot teljesítő katonák jelenlegi száma. Havonta átlag harmincezer – általában harcászatilag alacsonyan képzett – férfi hal meg a keleti frontokon, köztük kárpátaljai magyarok is.
