A Békás-szoros hovatartozását érintő két elveszített per után véglegesen elutasította a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék azt a felülvizsgálati kérelmet is, amelyet azért nyújtott be Hargita Megye Tanácsa, hogy rendeljék el az újratárgyalást.
A festői szépségű Békás-szoros (románul: Cheile Bicazului) egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, a történelmi Erdélyben, a Békás-patak völgyében. A szorost 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a Békás-szoros– Nagyhagymás Nemzeti Park része. A szorost közrefogó hegycsúcsok a Kis-Cohárd (1344 m), a Csíki-bükk (1264 m), az Oltár-kő (1154 m) és Mária-kő (1125 m). A trianoni diktátumig az egész szoros Csík vármegyéhez tartozott, beleértve az azóta a moldvai Neamț megyéhez sorolt Almásmező (Bicaz-Chei) és Gyergyóbékás (Bicazu Ardelean) községeket.
Mostanra kimerültek a jogorvoslati lehetőségek azzal a jogerős bírósági ítélettel kapcsolatban, amelyet tavaly októberben hirdetett ki a Marosvásárhelyi Ítélőtábla, elutasítva Hargita Megye Tanácsa arra vonatkozó keresetét, hogy érvénytelenítsék a Gyergyószentmiklós és Almásmező, egyúttal Hargita és Neamț megyék közigazgatási határait megállapító, 1998-ban készült jegyzőkönyvet. Az ítélet indoklásának tanulmányozása után döntöttek úgy a megyei önkormányzatnál, hogy rendkívüli felülvizsgálatot kérnek a legfelsőbb bíróságtól a per újratárgyalásának elrendelése érdekében. A jogászok szerint ugyanis ellentmondás volt ez utóbbi, és a 2020-ban, az első perben hozott ítélet indoklása között. Korábban úgy tekintették a jegyzőkönyvet, mint normatív közigazgatási dokumentumot, a második esetben viszont egyéni közigazgatási dokumentumként kezelték, amelyet csak egy éven belül lehetett volna megtámadni a bíróságon, ezért elkésettnek nyilvánították a második, 2022-ben benyújtott keresetet. Ezt az ellentmondást próbálták tisztázni azzal az indítvánnyal, hogy a legfelsőbb bíróság rendelje el a per újratárgyalását, ám ezt Bukarest elutasította.
A felülvizsgálati kérelmet első fokon áprilisban utasították el, megalapozatlannak minősítve, majd a fellebbezés után hétfőn ezt ismét megtették. Mivel más jogorvoslati lehetőség nem maradt, a Békás-szoros ezután is Almásmező és egyúttal Neamț megye közigazgatási területéhez tartozik.
Emlékeztetőül: miután 2020-ban, 11 évi pereskedés után a Ploiești Ítélőtábla jogerősen elutasította a Hargita Megye Tanácsa és a gyergyószentmiklósi önkormányzat keresetét, amely Gyergyószentmikós és a Neamț megyei Almásmező község, egyúttal Hargita és Neamț megye közigazgatási területének határát megállapító jegyzőkönyv érvénytelenítését kérte, és a rendkívüli jogorvoslati kérelem sem járt sikerrel, a Hargita Megyei Tanács 2022-ben indított újabb pert. Akkor arra hivatkoztak, hogy a jegyzőkönyvben megállapított határ, amely szerint a Békás-szoros Almásmezőhöz tartozik, nem azonos az 1968. évi 2-es számú törvény, illetve az ugyanabban az évben kiadott két másik minisztertanácsi rendeletben megállapított határral, holott az említett törvény az utolsó, amely belső közigazgatási határokról rendelkezett Románia területén. A székelyföldiek azt is kifogásolták, hogy mivel megyehatárról is szó van, a határmegállapító bizottságban a két érintett megyei tanács képviselőinek is helyet kellett volna kapniuk, de ez elmaradt.
Úgy tűnik tehát, hogy a történelmi Erdélyhez tartozott Békás-szoros ügyes mesterkedéssel és központosított államnacionalista akarattal Románia Moldva nevű tartományához került, immár véglegesen, legalábbis a jelenlegi belső közigazgatási felosztási rendszerben, ami az 1968-as szocialista megyésítés eredménye.
