Erdélybe utazik a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, az első hangverseny a nemzeti ünnepen, március 15-én Kolozsváron lesz, az Állami Magyar Operában.
Másnap, március 16-án a marosvásárhelyi Kultúrpalotában lépnek fel, majd március 17-én hazatérőben a partiumi Nagyvárad színházában zárják turnéjukat. Közleményükben azt írták, hogy a Nemzeti Filharmonikus Zenekar fontos küldetése a határon túli magyarsággal való kapcsolat ápolása. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alkalmából az együttes muzsikusai három történelmi városba látogatnak el, hogy közönségük előtt felidézzék a 19. és a 20. századi magyar zene néhány kiemelkedő alkotását.
Mint írják, Erkel és Liszt, Bartók és Kodály művei méltó kifejezői a magyar nemzet hagyományainak és gondolkodásmódjának. Dallamaikban, feszes ritmusaikban és élénk hangsúlyaikban megjelenik többek között a nép érzelemvilága, szabadságvágya, büszkesége, reménye, harca, kudarca és a talpra állás ereje.
A közlemény szerint a koncertkörút során elhangzik többek között Erkeltől az Ünnepi nyitány, a Hunyadi Lászlóból Gara Mária áriája, Bartóktól a Magyar képek, Liszttől a II. magyar rapszódia, Beethoventől az Egmont-nyitány, Kodálytól a Székelyfonó, valamint a Felszállott a páva. A programban a ráadás a Palotás lesz a Hunyadi László című operából.
A tájékoztatás szerint az egyetlen nem magyar mű, Beethoven Egmont-nyitánya a benne kifejeződő szabadságvágy és hősiesség okén a magyar nép második nagy forradalma, 1956 jelképévé vált.
Az együttes karmestere a három estén az egyik legkiválóbb magyar dirigens, Kovács János, az operai és a szimfonikus repertoár Európa-szerte megbecsült tolmácsa. A koncertek szopránszólistája Gebe-Fügi Renáta, a Kolozsvári Magyar Opera művésze lesz.
