Hat, fehér zászlóval fellobogózott civil autót lőttek szét az ukrán fegyveres erők Harkov megyében, Sztari Szaltiv és Novi Szaltiv között – jelentette ki Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője kedd esti tájékoztatóján.
Mizincev szerint a bűncselekményről fénykép- és videófelvételeket készítettek az ukrán hadsereg információs és pszichológiai műveleti központjának emberei, hogy ismét „a bucsai forgatókönyv szerint” próbálják meg lejáratni az orosz fegyveres erőket. A tábornok emellett azt állította, hogy a Herszon megyei Bila Krinicában az ukrán tüzérség a norvég média jelenlétében magánházak területéről lőtt orosz állásokra, hogy válaszcsapást provokáljon ki a lakóépületekre, amelyeknek lakóit emberi pajzsként használták fel.
Közölte, hogy az ukrán nacionalisták és a külföldi zsoldosok a Vinnica megyet Mohiljov-Podilszkijban egy iskolában erődítményt alakítottak ki, az épület alagsorában erőszakkal összeterelt civileket tartanak fogva. A luhanszki népköztársaságbeli Liszicsanszkban ezzel szemben nőket, gyermekeket és idős embereket zavartak el egy iskolai bombabunkerből, hogy lőszerraktárnak rendezzék be.
Mizincev szerint a Harkov megyei Szlobozsanszkeban a kijevi rezsim diverzánsai egy középiskola épületében alakítottak ki erődítményt, a közelében pedig tankokat és páncélozott harckocsikat helyeztek el, a létesítményhez vezető utakat pedig aláaknázták, amiről a helyi lakosságot nem értesítették.
Közben az amerikai hírszerzés illetékese úgy vélte egy szenátusi meghallgatáson, hogy az ukrajnai háború valószínűleg kiszámíthatatlanná válik és intenzívebb lehet a következő hónapokban. A hírszerzési igazgató úgy vélekedett, hogy az orosz elnök az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás kifulladására számít. Szerinte Oroszország lépéseiről az elkövetkező hónapokban is egyetlen ember, Vlagyimir Putyin dönt majd. Az orosz elnök döntéseit pedig a hírszerző közösség egyre nehezebben tudja megjósolni. Putyin rövid távon teljesen el akarja foglalni a két keleti megyét, Donyecket és Luhanszkot, „meg akarja semmisíteni” a térségért felelős ukrán erőket, el akarja foglalni a herszoni régiót, valamint ellenőrzése alá akarja vonni a Krím vízkészletét – állította Avril Haines, az amerikai Országos Hírszerzési Igazgatóság vezetője. Úgy vélekedett, hogy egyelőre rövid távon nincs esély a konfliktus tárgyalásokkal történő megoldására, mert szerinte mindkét fél azt gondolja, hogy előre léphet katonailag.
Az igazgató kifejtette: az USA nem hisz abban, hogy fennáll az atomfegyver használatának „közvetlen veszélye”. Haines szerint Putyin valószínűleg csak akkor vetne be atomfegyvert, ha fenyegetést észlelne akár a rendszerére, akár Oroszországra nézve, vagy azt hinné, hogy elvesztette az ukrajnai háborút, különösen, ha úgy gondolná, hogy a NATO vagy beavatkozik, vagy beavatkozni készül. Az igazgató kiemelte, hogy az Egyesült Államok nyilvánvalóan támogatja Ukrajnát, de nem szeretné kirobbantani a harmadik világháborút, és azt sem szeretnék, ha a harcoló felek nukleáris fegyvereket vetnének be.
Tegnap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közönséges lopásnak nevezte azt az EU-s ötletet, miszerint Oroszország nyugaton befagyasztott vagyonát Ukrajnának utalnák. Ez a Josep Borrelltől, az Unió diplomáciai vezetőjétől érkezett javaslat „mondhatni lopás, amit nem is próbálnak eltitkolni” – mondta a keddi algíri látogatást követő sajtótájékoztatón a miniszter.
Lavrov bírálta a Nyugat törekvését az Afganisztáni Központi Bank pénzének befagyasztására, mondván, hogy a nyugati országok ezeket a forrásokat nem az afgán lakosság szükségleteire akarják fordítani, hanem simán le akarják nyúlni.
A miniszter szerint az Európai Unió, amelynek nincs saját külpolitikája, teljes mértékben Washington irányvonalára támaszkodik.
