Díszpolgári címet kap Kolozsváron a romániai antikommunista ellenállás egyik legismertebb személyisége, az éppen négy esztendővel ezelőtt elhunyt Doina Cornea – döntött a kincses város képviselő-testülete.
Az 1929. május 30-én Brassóban született Doina Cornea többek között a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának francia tanszékén volt tanársegéd, 1982 és 1989 között 31 szöveget és tiltakozást juttatott el a Szabad Európa Rádióhoz. 1983-ban elbocsátották az egyetemről, és vizsgálatoknak, kihallgatásoknak, veréseknek és fenyegetéseknek vetették alá.
Fia, Leontin Juhasz közreműködésével 160 röpiratot terjesztett az 1987-es brassói felkelés során, ezért mindkettőjüket öt hétre letartóztatták. Ezután gyakorlatilag házi őrizetben volt 1989. december 21-éig, majd a lövöldözések ellenére részt vett az 1989. december 21-ei utcai tüntetéseken. A rendszerváltás után egyik alapítója volt a romániai Totalitariánusellenes Demokratikus Fórumnak, amelynek utóbb elnökévé választották. 2018. május 4-én Kolozsváron halt meg 88 éves korában.
Doina Cornea alapító tagja volt a Csoport a Társadalmi Párbeszédért, a Civil Szövetség és a Memoria Kulturális Alapítvány szervezeteknek. Több mint száz cikke jelent meg különböző újságokban és folyóiratokban, például a Revista 22, a România Liberă, a Vatra vagy a Memoria című kiadványokban.
Címképünkön Tőkés Lászlóval látható egy, a diktatúra bukása után készült fotón. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Doina Cornea halálakor emlékeztetett, hogy 1990. január 23-án a tanárnő elsőként távozott a hatalmat magához ragadó Nemzeti Megmentési Front Tanácsából, mivel idejekorán felismerte, hogy nincs mit keresnie az Iliescu-féle „forradalmárok” között, akiknek legfőbb törekvése a kommunista struktúrák és hatalmi viszonyok, valamint a bukott rezsim embereinek átmentése volt. „Ő elsőként vette észre, hogy a temesvári népfölkelés örve alatt a Securitate egy része és a román hadsereg belső hírszerző szolgálatai puccsot hajtottak végre, és elárulták a forradalmat” – állapította meg a püspök, aki nem sokkal ezután követte őt. Tőkés László felidézte azt is, hogy Doina Cornea közel húsz évvel a sorsfordító temesvári események után a következőképpen nyilatkozott az időközben kialakult helyzetről: „Hiszékenységünk és gyávaságunk árát fizetjük ma.”