Július 21-én a Kis-Küküllő menti Makfalván (Maros megye) ülésezett az Erdélyi Magyar Szövetség Országos Választmánya, amiről egy szűkszavú közleményben számolt be a párt sajtóirodája.
„A tanácskozás résztvevői kielemezték a helyhatósági választások eredményeit, valamint meghatározták az elkövetkező időszak cselekvési tervét. Elhangzott: az idei választási év a korábban megkötött megállapodás szellemében fog folytatódni, a következő négy évben pedig az önkormányzati képviselők felkészítése, valamint az önkormányzatiság megerősítése szerepel majd az EMSZ tevékenységének középpontjában” – írták.
Mint ismert, a hivatkozott választásokon a polgári párt gyengén szerepelt: az európai parlamenti választásokon önállóan nem is indult, az RMDSZ-listán viszont csak eleve nem befutó, azaz a negyedik helyre került a jelöltjük az említett „megkötött megállapodás szellemében”. Aminek értelmében az EMSZ az önkormányzati választásokon sem indított saját jelölteket ott, ahol úgymond a verseny veszélyeztette volna a magyar képviseletet. Az eleve elvállalt másodhegedűs szerep nyomán az RMDSZ harsány győzelmi jelentésekkel rukkolhatott ki, sőt teljesen jelentéktelen, mi több, zavaró, fölösleges, kártékony elemnek minősítette az Erdélyi Magyar Szövetséget. (Ezt megelőzően azonban még létrehozta mélyállami közreműködéssel, a polgári oldal megosztásának egyértelmű szándékával a Magyar Polgári Erő nevű minipártot is.)
Az EMSZ harmatgyönge választási eredményeihez alaposan hozzájárultak a magyarországi „nemzetpolitika” pluralizmus- és autonómiaellenes üzenetei, amelyek a korrupcióval, kontraszelekcióval, nepotizmussal és inkompetenciával átszőtt RMDSZ dominanciáját, hegemóniáját és kizárólagosságát hirdették. A makfalvi választmányi ülésről kiadott közlemény arról nem szól, hogy bármilyen politikai vagy személyi következményei lennének az előállt helyzetnek, sőt arra lehet számítani, hogy a párt az idei parlamenti és államfőválasztásokon sem fog markáns, önálló, erőteljes szerepvállalásra törekedni.
