„A madridi csúcstalálkozón meghozandó döntések határozzák meg a következő évtized nemzetközi biztonságát” − jelentette ki a NATO főtitkára, a norvég Jens Stoltenberg ma a spanyol fővárosban, az észak-atlanti katonai szövetség állam-, illetve kormányfőinek kétnapos találkozóját hivatalosan megnyitó beszédében.
A NATO-t meg kell erősíteni egy veszélyesebb, versengőbb világban, ahol olyan tekintélyelvű országok, mint Oroszország vagy Kína nyíltan megkérdőjelezik a szabályokon alapuló nemzetközi rendet − mondta Stoltenberg a találkozó első munkaértekezletének kezdetén. A „nemzetközi rend” alatt természetesen azt értette, amit az USA annak tart, aminek a reguláit az amerikai imperializmus szabja meg, önmagát domináns világhatalomnak tartva és szánva.
A NATO-hivatalnok beígérte, hogy a szövetségesek megállapodnak a szervezet új stratégiai koncepciójában, amely megerősíti elrettentési és védelmi képességét, növeli katonai erejének létszámát, valamint garantálja a kellő forrásokat a biztonságot fenyegető kihívásokkal szemben. Arról egy szó sem esett, hogy a NATO az elmúlt években miként fenyegette mások biztonságát és szuverenitását, miként igyekezett felrúgni a hidegháború utáni status quót.
„A NATO ajtaja továbbra is nyitva áll” − hangsúlyozta a főtitkár, és megerősítette, hogy a szövetség hivatalosan is fel fogja kérni Finnországot és Svédországot a csatlakozásra, miután Törökország feloldotta a vétóját, és beleegyezett a két északi ország NATO-tagságának támogatásába.
Stoltenberg közölte: a csúcs résztvevői megállapodnak egy Ukrajnának nyújtandó újabb átfogó segélycsomagról is. „Folytatjuk példa nélküli segítségnyújtásunkat, hogy Ukrajna megvédhesse magát” – mondta a fegyverkezési hajsza eszkalációjáét megelőlegezve. A politikus hozzátette, hogy az ukrán nép bátorsága inspiráció az egész világ számára. Immár teljesen elhallgatva, hogy az orosz különleges hadműveletek megkezdése előtt ilyen című cikkek jelentek meg a nyugati sajtóban: „Isten hozta Ukrajnában, Európa legkorruptabb nemzeténél”; „Ukrajna egy neonáci probléma”, „Ukrajna komédiásból lett elnöke belekeveredett Trump felelősségre vonásának összevisszaságába”; „Az ukrán elnök uralkodása egyre korruptabbá és autoriterebbé válik”…
A szappanopera-színészből lett ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij videókapcsolaton keresztül vesz részt a zárt ajtók mögött zajló munkaértekezleten, a tőle már megszokott katonai alsóruhában, borotválatlanul.
„A világ ránk figyel, mutassuk meg egységünket és összetartásunkat” − fogalmazott az eseménynek otthont adó Spanyolország miniszterelnöke a bevezető beszédében. Pedro Sánchez hangsúlyozta: a következő két nap döntései határozzák meg a jövőt, a kihívásokra adandó sikeres választ. „Meg kell erősíteni szövetségünket” − jelentette ki, és fontos mérföldkőnek nevezte, hogy újabb két ország csatlakozhat hamarosan az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez.
A magyar álláspont egyértelmű: a NATO-tag Magyarország szerint ez egy védelmi szervezet. Orbán Viktor fontosnak nevezte, hogy a szövetség se sodródjon bele a háborúba, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a béke beköszöntsön. A háborús inflációnak és a fenyegető háborús gazdasági válságnak csak a béke vethet véget – emelte ki. Ezért a magyar küldöttség szorgalmazza, hogy minél hamarabb legyen tűzszünet és kezdődjenek meg a béketárgyalások.
Ezzel szemben Stoltenberg főtitkár egy ma esti sajtótájékoztatón még Kínát is célkeresztbe vette, mondván, hogy a hatalmas világbirodalom nem ellenfél ugyan, de komoly kihívást jelent. Ráadásul katonai fenyegetést jelent a szomszédaira nézve, mivel egyre fejlettebb és erősebb a hadserege. És ezt nyilván Washingtonban súgták neki…
