A román védelmi miniszter szerint fokozni kell a NATO jelenlétét a Fekete-tenger térségében, és a régióban egy új, átfogó stratégiára van szükség, amelyben az Amerikai Egyesült Államok vállalna vezető szerepet.
A bukaresti védelmi tárca pénteki közleménye szerint Angel Tîlvăr erről csütörtökön beszélt Washingtonban, amikor amerikai partnere, Lloyd Austin fogadta őt a Pentagonban. A találkozón úgymond az Oroszország Ukrajna ellen indított háborújáról, a régió biztonságáról, az USA fegyveres erőinek jelenlétéről és a NATO védelmi és elrettentési képességének erősítésről egyeztettek a felek.
„Úgy gondoljuk, hogy sürgősen szükség van egy átfogó stratégiára a Fekete-tengerre vonatkozóan, az Egyesült Államok vezetésével, a régió kulcsszereplőinek bevonásával. Politikánkat is erősíteni fogja, ha az a NATO és az Egyesült Államok következetes és kitartó jelenlétére alapul, ha abban Amerika vezető szerepet játszik” – idézték a román hadügyminiszter kijelentését. Tîlvăr hozzátette: az USA tavaly már bebizonyította a Fekete-tenger térsége iránti elkötelezettségét, amikor a Romániában állomásozó csapatait a 101. Légi Szállítású Hadosztály 2. lövészdandárjának katonáival egészítette ki.
Románia az ukrajnai háború kitörését követően úgy döntött: 2023-tól kezdődően a GDP 2,5 százalékára emeli (a korábbi 2 százalékról) védelmi kiadásait. A román Legfelsőbb Védelmi Tanács 2017-es határozata értelmében a bukaresti védelmi minisztérium az utóbbi években több mint 10 milliárd dolláros költségvetésű haderőfejlesztésbe kezdett, amelynek során főleg amerikai gyártmányú haditechnikát – Patriot rakétaelhárító rendszereket, HIMARS sorozatvetőket és F-16-os harci repülőket – szerez be. Magyarán: Románia hűséges kliensévé vált az amerikai fegyveriparnak.
Közben az is nyilvánosságra került, hogy Románia mintegy 150 millió euróval támogatta eddig az ukrán menekültek elszállásolását és étkeztetését, de ez a pénz nem a menekültekhez, hanem szállásadóikhoz jutott, a támogatás pedig jelentős drágulást idézett elő az albérletek piacán. A PSD-PNL-RMDSZ-kormány tavaly márciusban hozott sürgősségi rendeletet a háborús menekülteket befogadó vállalkozásoknak és magánszemélyeknek járó állami támogatásról. Ennek értelmében minden háború elől menekülő (ukrán vagy más állampolgárságú) külföldi után a szállásra napi 50 lejt (10 eurót), az élelmiszerköltségekre pedig napi 20 (4 eurót) lejt számolhatnak el menekültenként szállásadóik.
A Romániában csak 50/20-as programként emlegetett támogatás napi 352 ezer euróba kerül a költségvetésnek, a pénzt pedig a megyei katasztrófavédelemi igazgatóságokon keresztül fizetik ki. A Profit.ro szerint ez nagyon jó üzlet a kiadó lakással, szobával rendelkező magánszemélyek, vagy panziók számára. Ha egy kisebb bukaresti panellakásba a tulajdonos az 50/20-as program keretében egy háromtagú ukrán menekült családot fogad be, akkor havi csaknem ezer eurónyi támogatást kap az államtól, míg albérletként 300-400 eurónál többért nem tudná kiadni. Ráadásul ez elszámolt költségként adómentes bevétel a befogadónak, míg a kiadott lakás után jövedelemadót kell fizetnie. Több nagyvárosban is valósággal eltűntek emiatt az ingatlanpiacról az olcsó albérletek, a kínálat csökkenése pedig a megmaradt lakásoknál is felverte az albérletek árát. Főleg a Fekete-tenger partján lévő Konstancában és Bukarestben, kisebb mértékben Brassóban, Nagybányán, Nagyszebenben és Jászvásáron torzította el az albérleti piacot az ukrajnai menekültek elszállásolását támogató kormányzati program.
Ez a menekültbefogadás nemcsak az ügyeskedőknek jó üzlet, hanem a törvényszegők is nagyot szakítottak belőle. Pénteken pl. 203 házkutatást tartottak a Máramaros megyei rendőrök olyan köztisztviselőknél, akik a gyanú szerint magánokirat-hamisítással összesen mintegy 2 millió euróhoz jutottak hozzá jogtalanul az ukrán menekültek elszállásolására szánt költségvetési pénzből.
A Profit.ro által közölt adatok szerint a román államnak eddig 750,07 millió lejbe (150 millió euróba) került az 50/20-as program, de változtatni akar rajta. A belügyminisztérium által a hét elején közvitára bocsátott tervezet hatályba lépése esetén már nem a szállásadók költségeit számolnák el, hanem a támogatásra szoruló menekülteknek adnának – a tervek szerint négy hónapig – családonként havi 2000 lejt, amiből maguk fedeznék szállásköltségeiket.
A román határrendészet csütörtöki adatai szerint a menekülthullám kezdete óta 3 millió 863 ezer ukrán állampolgár érkezett Romániába. A kormány menekültügyi államtanácsosa januárban azt közölte: 104 ezer ukrán menekült maradt ideiglenes tartózkodási engedéllyel (menedékesként) Romániában, közülük 5000-nek van hivatalosan bejegyzett munkaszerződése.
