Egyre reménytelenebb helyzetben van Románia, ugyanis a politikai zűrzavarban a gazdaságból is egymás után érkeznek a rosszabbnál rosszabb hírek. Továbbra is katasztrofális állapotban van a román államháztartás, a hiány egyre duzzad, pedig már egy megszorítócsomagon túl van idén Bukarest. Borítékolható, hogy az állami vezetésnek fájdalmas döntéseket kell hoznia, akárki az elnöki palotában, akármilyen kormányra bízzák az országot.
2025 első negyedévében még csak stagnált negyedéves alapon a növekedés, április végén a a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami egyértelműen romlást mutat az előző hónaphoz képest, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.Emiatt elemzők szerint elkerülhetetlenné vált, hogy a kormányzat további intézkedéseket hozzon a hiány lefaragása érdekében. Magyarul: megszorítások nélkül nem fog menni. Az áprilisi adatok annak fényében lehangolók, hogy egy évvel korábban a költségvetés hiánya a GDP 2,7 százalékán állt. Hiába lépett életbe január elején amegszorítócsomag, ami tartalmazta a nyugdíjak és a bérek befagyasztását, ez sem volt elég arra, hogy kordában tartsa a korábban elszálló költségvetést.
Tavaly Romániában választási szuperév volt, összesen négy választást bonyolítottak le 12 hónap leforgása alatt. Ahogy az lenni szokott, ilyenkor bőkezűek a politikusok, de az azért mégis meglepő, hogy ennyire: ugyanis a román államháztartási hiánya a GDP 9 százalékára emelkedett, ami messze a legmagasabb volt a 27 tagú Európai Unióban. A választás szuperévnek pedig meg is lett a böjtje, a decemberben megalakuló régi-új kabinet első dolga volt a megszorítások bejelentése.
Tehát az idei hiányadatokban már ez is megjelenik. Ráadásul most még tartottak két nagyon költséges elnöválasztási fordulót, pazarló kampánnyal. Bukarestnek aligha sikerül tartania az Európai Bizottsággal egyeztetett hétéves tervnek az idei évre vonatkozó vállalását, ami szerint 2025-ben 7 százalék alá szorítja vissza a költségvetés hiányát. A nehéz költségvetési helyzet azt jelenti, hogy a mostani vagy a leendő kormánynak gyorsan kell cselekednie az államháztartás stabilizálása érdekében, és számos elemző szerint a legvalószínűbb, hogy egy esetleges adóemelés már a döntést követő hónaptól életbe lép.
A Profit.ro újságírója szerint az egyik hónapról a másikra könnyen emelhető adónem az áfa és a jövedéki adók. Az áfa esetében pedig már régóta rebesgetik, hogy az általános kulcs akár két százalékponttal, 19 százalékról 21 százalékra emelkedhet. A választásoktól függetlenül a hiányt csökkenteni kell, mert ellenkező esetben a finanszírozási költségek jelentősen emelkedhetnek. „Meggyőző költségvetési csomag nélkül véleményünk szerint jelentős az ország leminősítésének valószínűsége” – értékelte Ștefan Posea, az ING Bank Románia közgazdásza, aki szerint gyors változtatás nélkül idén is 9 százalék körül alakulhat a költségvetés hiánya.
Nemcsak a költségvetés állapota vált ki aggodalmat, hiszen a politikai cirkusz és káosz hatására a román fizetőeszköz, a lej jelentősen gyengült, csak a központi bankon múlt, hogy nem zuhant nagyot. Hírek szerint 6-8 milliárd euró “kidobásával” támogatták meg a nemzeti valuta árfolyamát. Ezek után már nem meglepő, hogy az amerikai befektetők küldtek kemény üzenetet a románoknak. Az amerikai cégeket tömörítő amerikai–román kereskedelmi kamara közleményében a befektetői bizalom helyreállását és a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta.
A választások elmúlnak, de a gazdaságnak talpon kell maradnia. Románia már évek óta egymást átfedő válságokkal küzd, amelyek hatalmas költségvetési nyomást, jelentősen romló befektetési klímát eredményeztek, és a kilátás, hogy a befektetésre nem ajánlott országok, azaz a bóvli kategóriájába sorolják vissza, közelebb van, mint valaha – állítja az AmCham, hangsúlyozva, hogy „olyan ponton vagyunk, ahol már nem halogathatjuk tovább a valódi reformokat”, és Románia nem engedheti meg magának, hogy elveszítse az európai forrásokat.
A makrogazdasági fundamentumok folyamatos romlását tehát a befektetők sem nézik jó szemmel. A Fitch Ratings december közepén rontotta le a román szuverén adósosztályzat kilátását a legalacsonyabb befektetési kategóriának számító BBB szintre, ezzel egyetlen fokozatra került a bóvli kategóriától. Ha nem sikerül javítania a közgazdálkodás helyzetén, hamarosan már a befektetők is elfordulhatnak az országtól, ami további károkat okozhat.
Romániában egyébként azután éleződött ki a belpolitikai válság, ami mai napig tart, hogy a kilenctagú alkotmánybíróság öt nappal a novemberi elnökválasztást követően egy az egyben megsemmisítette az első forduló eredményét. Azzal az ürüggyel, hogy oroszok meg a kínaiak meg mindenki más beavatkozott a győztes szuverenista politikus oldalán a választásokba.
Románia az elmúlt évtized egyik gazdasági nyertese, ám a „román csoda” mögött masszív eladósodás áll. Az uniós csatlakozáskor még a második legszegényebb tagállamnak számító ország felzárkózott Horvátország, Görögország vagy Szlovákia mellé, ám a teljesítmény mögött rengeteg uniós segélt, támogatás, de legfőképpen piaci hitelek állnak.
Magyarországon a nominális államadósság 2008 és 2023 között 19 553 milliárd forintról 48 858 milliárd forintra, azaz két és félszeresére nőtt, Romániában viszont ez idő alatt megtízszereződött!
Friss hír: az elnökválasztos második (ténylegesen harmadik) fordulójában alulmaradt szuverenista jelölt, George Simion megóvta az szavazatszámlálás eredményét, mivel szerinte több külföldi kormány is összeesküvést szőtt, hogy befolyásolják az állampolgárokat, szavazzanak globalista ellenfelére. Egyebek mellett a moldovai és a francia kormány által összehangolt akciókkal csalták el a választásokat – állította, Ma döntött a bukaresti alkotmánybíróság (ugyanaz!) az óvás elutasítsáról, így a választás eredménye hivatalossá válik. Ennek értelmében Bukarest függetlenként induló főpolgármestere, Nicușor Dan lesz Románia elnöke a következő öt évben.
