Apropó mesterséges intelligencia (MI): mire lehet használni a Chat GPT-t és társait és mire nem, „MI-re kell ez nekünk?” – sokakban megfogalmazódhat ez a kérdés, amely a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének (SZMÚE) szeptember 19-i konferenciáján is felvetődött, aminek a sepsiszentgyörgyi Park Hotel adott helyet.
Bedő Zoltán elnök és Szekeres Attila külkapcsolati felelős köszöntötte az erdélyi és magyarországi részvevőket. Elsőként a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának dékánhelyettese, Telegdy Balázs adott elő a hazai digitális felhasználói kompetenciákról, összehasonlításban a magyarországival és európaival. A tudatos internethasználat egyenlőtlenségei Romániában címmel bemutatott adatok szerint az Európai Unióban az összes meghirdetett állás 90 százalékában elvárásként szerepel valamilyen szintű digitális ismeret, a jártasság tehát már nem versenyelőny, hanem belépési kritérium. Az idézett friss tanulmányban szereplő számok szerint Románia szinte minden tekintetben jelentősen le van maradva a magyarországi és uniós átlagtól, viszont a kiberbiztonság tekintetében áll a legrosszabbul.
Ezután Door Tamás, a Mediaworks Kiadó mesterséges intelligenciáért felelős projektvezetője, minősített üzleti AI-tanácsadó előadása következett. Elmondta: a fizikai szakmunkákat nem tudja helyettesíteni az AI (artificial intelligence), a vízszerelőnek tehát nem kell féltenie a munkáját. Minden szellemi és alkotói munkát végzőnek viszont annál inkább. Az évtized végére kétféle cégcsoport lesz: az egyik teljes mértékben hasznosítja az AI-t, a másik pedig nem létezik – idézte a mára elterjedt élcet. Röviden áttekintette az MI fejlődéstörténetét – ez mára kitűnően tud adatokat gyűjteni, elemezni és tartalmat generálni, gondolkodni viszont nem tud, ezért veszélyes pl. a ChatGPT-t párkapcsolati tanácsadóként vagy pszichológusként használni. Mi több, hajlamos a hibázásra, a „hallucinálásra” is, azaz kitalált válaszokat adni, ezért ha eddig időnk 80 százalékában tartalmat gyártottunk és 20 százalékában ellenőriztünk, meg kell fordítani ezt az arány, mondta az előadó.
Az MI leginkább akkor lehet a hasznunkra, ha asszisztensként, gyakornokként használjuk, hiszen hamar tanul folyamatokat, rendszerez, nyilvántart. Nekünk viszont meg kell tanulni nagyon pontosan, részletesen megfogalmazni azt, hogy mit akarunk tőle – ettől nagyban függ a kapott válaszok helyessége. Amerikában például meredeken nő az AI-t dolgoztató egyszemélyes cégek száma, általában minden cégnek megéri igába fogni az MI-t, mert így profitját 5–25 százalékkal tudja növelni. Az MI ugyanakkor az emberiség kezében egy veszélyes fegyver, és jobb volna leállítani a további fejlesztését, ezt a legnagyobb tudósok is elismerik. Mindennapjainkban rossz hatással lehet emberi kapcsolatokra, bizonyítottan kedvez az elbutulásunknak, ráadásul egy „behízelgő modell”, manipulálni is tud – hívta fel a figyelmet Door Tamás, felvetve azt is: mit tanítsunk a gyerekeinknek az AI korában? Kritikus gondolkodást, kreativitást, az AI megértését, empátiát, az emberekkel való együttműködést – ajánlotta a téma szakértője.
Toót-Holló Tamás újságíró-szerkesztő, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke Kulcsszavak helyett válaszok – újságírás a mesterségesintelligencia-chatbotok korában címmel tartott iránymutató előadást. Ebben a ChatGPT, Copilot, Gemini természetét tapogatta le. Egyre nehezebben adják meg magukat, egyre nehezebben különböztethetők meg a mesterséges tartalmak a valóságtól – de ez nem lehetetlen, mert már erre is vannak eszközök, csak uralni kell őket. A gépet géppel kell és érdemes ellenőrizni, leleplezni. Az egyébként csak illúzió (de már nem sokáig), hogy az embert nem tudják átverni hamis (fake) tartalmakkal, például hogy a tanárok mindig felismerik, ha a diák MI-t használ – mondta Toóth-Holló.
Konklúzióként az is elhangzott, hogy ingyenesen elérhető tartalmakért sokszor fizetünk személyes adatainkkal, ezeket kérik tőlünk cserébe, és hát jó esetben a rendszerek profilozásra használják fel azokat (pl. hogy személyre szabottan hirdethessenek nekünk), rosszabb esetben viszont manipulálás, félrevezetés célpontjai lehetünk.
Ezt követően Galambos István, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiapiaci Együttműködési és Kutatási Igazgatóságának igazgatóhelyettese, valamint Figuláné Brlázs Ágnes, az NMHH kutató munkatársa szólt a jelenlévőkhöz, az együttműködési lehetőségeket felvillantva.
A tanácskozás másnapján a SZMÚE Csernátonba invitálta a konferencia részvevőit, ahol épp szeptember-20-án tartották meg az idei „burragtatót”. A veterán erőgépek, százéves traktorok, retró autók, motorbiciklik és munkagépek seregszemléje és felvonulása a helybéli Haszman Pál Múzeum tradicionális, nagy érdeklődést kiváltó rendezvénye, ami afféle népünnepéllyé nőtte ki magát az évek során. S ha már a kézdiszéki Alsócsernátonban jártak az újságírók, akkor a vele összenőtt Felsőcsernátonban is felkeresték Ika várát és a működő vízimalommal rendelkező Malomkertet.
Az esti vacsoránál a SZMÚE tiszteletbeli elnöke, Galbács Pál ny. szerkesztő kívánt búcsúzóul jó, eredményes és hasznos munkát a kollégáknak.
