Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke szerint az új magyarországi politikai helyzet egyszerre jelent bizonytalanságot és lehetőséget az erdélyi magyar politikai szereplők számára. A Krónikának nyilatkozó pártelnök úgy látja: bár az EMSZ értékrendileg mindig is a Fideszhez állt közel, kapcsolatuk nem volt konfliktusmentes, és az új kormánytól több ponton is változást vár az alakulat.
Zakariás elismerte, hogy a magyarországi választási eredménye, de még inkább a Tisza Párt győzelmének mértéke az erdélyi magyar polgári-nemzeti pártot is meglepte: „Úgy gondoltuk, hogy nem kétharmaddal, de valamilyen előnnyel a Fidesz nyerni fog. Ez volt az igazság.” A Tisza Párt országgyűlési kétharmada nemcsak Magyarországon, hanem a külhoni magyar politikai szervezetek számára is teljesen új helyzetet teremtett. Az EMSZ és a Fidesz viszonyát Zakariás egyértelműen értékalapúnak nevezte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a kapcsolat nem volt problémamentes. „Mi a Fidesszel elejétől fogva értékrendi közösséget éreztünk, és ez annak ellenére megmaradt, hogy politikailag nem bánt velünk minden esetben ennek megfelelően” – fogalmazott diplomatikusan.
Az RMDSZ-szel kötött megállapodásnak köszönhetően második parlamenti képviselői mandátumát taposó, brassói születésű, Székelyudvarhelyen élő Zakariás szerint a feszültségek abból adódtak, hogy a magyar kormány az erdélyi politikai térben inkább az RMDSZ-szel épített ki szoros kapcsolatot. Ez az EMSZ számára nemcsak politikai, hanem szervezeti és egzisztenciális következményekkel is járt. Felidézte, hogy egy, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által létrehozott, több mint egy évtized alatt felépített irodahálózat – az ún. demokráciaközpontok – megszüntetése jelentős veszteséget jelentett. „Ez egy olyan hálózat volt, amely nagyban segítette a magyar kormányzat feladatait Erdélyben, és erről a lelkes csapatról mondtak le. Persze, hogy rosszul esett nekünk” – hangsúlyozta.
Az EMSZ alapvető nézeteltérése a Fidesszel a külhoni magyar politikai stratégia kérdésében húzódik. Zakariás Zoltán szerint pártja szószólói következetesen a pluralizmus mellett érveltek. „A klasszikus csatornákon keresztül – beadványokban, hivatalos meghallgatásokon, négyszemközti beszélgetéseken – ezeket a fenntartásokat mindig elmondtuk a magyar kormánypártok illetékeseinek. Hangsúlyoztuk, hogy Erdély szempontjából a politikai pluralizmus érték. Ez a közösség nincs arra berendezkedve, hogy egypártrendszerben éljen. Érveléseink ellenére azonban nem történt lényegi változás Budapesten” – nyomatékosította annak a pártnak az elnöke, amely hivatalosan 2022. november 1-én alakult meg az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt egyesülésével.
Az EMSZ vezetői nem értettek egyet azzal a Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős kormányfőhelyettes nevéhez fűződő nemzetpolitikai megközelítéssel – „egy határon túli nemzetrész, egy szervezet” –, amely alapján az RMDSZ-en kívül más magyar politikai szervezetről nem akart tudomást venni. Zakariás szerint ennek gyakorlati következménye is van, mert Erdélyben jelentős számú magyar választó nem akar az Fidesz-KDNP által „nyeregbe emelt” RMDSZ-re szavazni. Ha nincs magyar alternatíva, akkor sokan román pártokra szavaznak vagy nem is mennek el szavazni. „Ez annyira egyértelmű, hogy ezen nincs is mit filozofálni” – fogalmazott a pártelnök anélkül, hogy kitért volna arra, miért „örvend” közutálatnak és megvetésnek a romániai magyarok jelentős része szemében az RMDSZ.
Az új magyar kormánnyal kapcsolatban Zakariás bizonytalan helyzetről beszélt. Mint mondta, sem személyes, sem intézményi kapcsolatuk nincs a Tisza Párttal. „Nem tudok semmit arról, hogy az új kormány mit szeretne megvalósítani. A soraikból személyesen nem ismerek senkit. Az új vezetés elképzeléseiről csak közvetett módon, nyilvános megszólalásokból értesültünk. Az első konkrét elemeket a választások másnapján, hétfőn a Magyar Péter által tartott tartott nemzetközi sajtótájékoztatón elhangzottakból tudtam meg” – mutatott rá Zakariás Zoltán.
Az EMSZ ugyanakkor világos elvárásokat fogalmaz meg az új kormány felé. Az elnök szerint kulcskérdés, hogy a nemzetpolitika továbbra is kiemelt helyen maradjon a budapesti kormány számára. „Bízunk benne, hogy a nemzetpolitika és az elszakított területek magyarságának ügye az új kormány számára kiemelt fontosságú területe lesz” – nyomatékosította az Erdélyi Magyar Szövetség vezetője. Aki fontosnak tartja azt is, hogy a kormány valamennyi külhoni magyar szervezettel építsen ki kapcsolatot, ne csak egy-egy kiválasztott politikai alakulattal működjön együtt, ami egyértelmű utalás a korábbi gyakorlat kritikájára.
Zakariás Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdélyi magyar szavazók elsöprő többsége az idei magyarországi országgyűlési választásokon is a Fideszt támogatta. Ez szerinte meghatározza az EMSZ mozgásterét is, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni a közösség politikai preferenciáit. Az viszont máris aggodalmat kelt az erdélyi magyar polgári-nemzeti oldalon, hogy Magyar Péterek az alaptörvény (alkotmány) megváltoztatására, kizsigerelésére, valamint a köztársasági elnöki intézmény megcsúfolására tettek ígéretet – erről főként a közösségi médiában jelentek meg „óva intések”.
Az EMSZ jövőjével kapcsolatban Zakariás úgy látja, hogy a párt előtt lehetőség nyílik megerősödni, különösen az RMDSZ-szel szembeni közelégedetlenség növekedése miatt. „Meg vagyok győződve, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség a következő két évben fel tud épülni, egyre inkább igénylik az emberek az alternatívát 2028-ra” – hangoztatta a pártelnök a következő rendes romániai választások évére utalva (hacsak az állandó politikai válság nem hozza korábbra azokat). Hozzátette, az EMSZ célja elsősorban a helyi önkormányzati szint megerősítése, de hosszabb távon országos politikai súlyának növelését is szorgalmazza.
