Székelyföldön idén is őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap, Székelyföld autonómiájának napján, hogy a terület őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára – tájékoztatta az MTI-t Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ügyvezető elnöke, a demonstráció főszervezője.
Az SZNT 2016-ban nyilvánította a Székelyföld autonómiájának napjává október utolsó vasárnapját, ezen a napon Székelyföld-szerte őrtüzeket gyújtanak. A települések nagyobb terein vagy a környező magaslatokon sötétedés után meggyújtott tüzeknél a helyi szervezők mindenütt felolvasták a rendezvény kiáltványát. „Szembenézve mindazzal a nehézséggel, amelyet a szomszédunkban elhúzódó fegyveres konfliktus okoz, átélve a nemzetközi élet minden feszültségét, mély elkötelezettséggel erősítjük meg ragaszkodásunkat szülőföldünkhöz. Követeljük Székelyföld területi autonómiáját! Ismételten kijelentjük: Székelyföld területi autonómiája a béke, a biztonság és a jólét záloga, egy olyan jogi keret, amely garantálja Székelyföld minden polgárának a teljes és tényleges egyenlőségét” – fogalmaz a dokumentum.
A kiáltvány szerint az SZNT bebizonyította, hogy minden zaklatás, a nemzeti jelképek elleni támadások ellenére európai szinten is fel tud lépni Székelyföld érdekéért. „Túl vagyunk az Európai Bizottság elutasító döntésén és határozottan kijelentjük, hogy az elutasítás ellenére sikerre fogjuk vinni a nemzeti régiók ügyét. A közel másfél millió támogató aláírás is erre kötelez bennünket” – szögezi le az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett kiáltvány az Európai Bizottságnak (EB) a nemzeti régiók támogatását célzó európai polgári kezdeményezésre október elején adott elutasító válaszára utalva.
Gazda Zoltán megerősítette az MTI-nek, hogy a rendelkezésre álló fellebbezési időn belül bírósági eljárást indítanak az ügyben. Az ügyvezető elnök cinikusnak minősítette az EB kompetenciahiányra hivatkozó elutasítását azt követően, hogy első ilyen próbálkozásuk után, hat évi pereskedést követően a luxemburgi bíróság kimondta, hogy igenis az ő térfelük, és foglalkozniuk kell vele.
Arra a kérdésre, hogy az őrtűzgyújtással – a közösségi élményen túl – próbálnak-e a bukaresti vagy brüsszeli hatóságoknak is üzenni, a főszervező azt mondta: bebizonyosodott, hogy felesleges elküldeni a Székelyföld autonómiájának napjára kiadott kiáltványt a bukaresti kormánynak, államelnöknek, parlamenti házelnököknek, mert érdemi válasz sosem érkezik – nem engedi meg nekik a mélyállam a reagálást. Megjegyezte: nincs kétsége afelől, hogy a bukaresti hatóságok így is tudomást szereznek róla, mert jól informáltak. Köztudomású, hogy a román titkosszolgálatoknál külön „magyarügyi osztály” működik.
A csaknem egy évtizedes őrtűzgyújtási hagyomány közben önszerveződő mozgalommá, közösségerősítő élménnyé vált, amiben az SZNT ügyvezető elnöke szerint nagyon fontos szerepük van a kezdeményezéseket támogató önkormányzatoknak, illetve a tűzifát biztosító közbirtokosságoknak is. Megjegyezte: évről évre egyre több magyarországi helyszínen rendeznek szolidaritási megmozdulásként őrtűzgyújtást Székelyföld autonómiájának napján, amelyeken szintén felolvassák az SZNT kiáltványát.
A 2003. október 16-án újraalapított Székely Nemzeti Tanács – amely először 1918. november 9-én alakult meg Budapesten, de csak pár hónapoh, a bolsevik hatalomátvételig működhetett – 2016-ban nyilvánította a Székelyföld autonómiájának napjává október utolsó vasárnapját, amikor a templomokban közösen imádkoznak Székelyföld autonómiájáért, este pedig őrtüzek gyújtásával „teszik láthatóvá” az önrendelkezést követelő régiót.
