Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a francia televíziónak adott nyilatkozatában élesen bírálta a nyugati hatalmakat, azzal vádolva őket, hogy szándékosan semmibe veszik a tényeket az ukrajnai konfliktus kapcsán.
A tapasztalt diplomata szerint itt nem csupán egyszerű politikai véleménykülönbségről van szó, hanem arról, hogy Franciaország, Németország és Lengyelország semmibe veszik korábbi diplomáciai kötelezettségvállalásaikat. Lavrov emlékeztetett, hogy ezek az országok tizenkét évvel ezelőtt garanciát vállaltak a békés rendezésre, majd később a minszki egyezményt is aláírták, ám utólag beismerték, hogy soha nem állt szándékukban teljesíteni az abban foglaltakat. A miniszter szerint a nyugati vezetők valójában csak időt akartak nyerni, hogy felfegyverezhessék Ukrajnát.
Az orosz célok kapcsán Szergej Lavrov hangsúlyozta, hogy Moszkva fellépése a NATO folyamatos és jogsértő terjeszkedésére adott válasz volt. Felidézte, hogy Oroszországot korábban diplomáciai szinten biztosították arról, hogy a katonai szövetség nem terjeszkedik keleti irányba, ám ezeket az ígéreteket később egyszerűen semmibe vették. A külügyminiszter kiemelte az ukrajnai orosz ajkú lakosság jogfosztottságát is, amit a „szabadság világítótornyainak” nevezett uniós államok mély hallgatással nyugtáznak. Szergej Lavrov felháborítónak tartja, hogy Ukrajnában büntethető az orosz nyelv használata, miközben még az Iránhoz hasonló országokban sem tiltják be például a héber nyelvet.
Az Emmanuel Macron francia elnök által emlegetett biztonsági garanciákat és az esetleges békefennartó erők bevetését a miniszter nyílt megszállási kísérletnek minősítette. Szergej Lavrov szerint a Nyugat egy náci rezsimet támogat, amely üldözi az ortodox egyházat és lábbal tiporja saját alkotmányát. A Volodimir Zelenszkij vezette „junta” megvédelmezése távol áll a szabadság és egyenlőség eszméitől. A külügyminiszter szerint a dialógus feltétele az lenne, hogy a Nyugat rákényszerítse Kijevet az alapvető emberi jogok és a vallásszabadság tiszteletben tartására, ám ez eddig elmaradt.
A civil áldozatokkal kapcsolatos vádakra reagálva Lavrov kijelentette, hogy az orosz haderő soha nem támad szándékosan polgári célpontokat. Minden kijelölt célpont valamilyen módon az ukrán fegyveres erők műveleteit támogatja. Ezzel szemben azzal vádolta az ukrán hadsereget, hogy gátlás nélkül mérnek csapásokat civil létesítményekre. Szergej Lavrov felhívta a figyelmet Rodion Mirosnyik különleges nagykövet munkájára, aki dokumentumokkal alátámasztott bizonyítékokat mutatott be Genfben a kijevi rezsim által elkövetett háborús bűnökről, ám ezeket a nyugati média szinte teljesen elhallgatta és elhallgatja.
Zárásként a miniszter a nemzetközi újságíró-társadalom felelősségét firtatta, külön kiemelve a bucsai eseményeket. Oroszországot négy éve folyamatosan kegyetlenkedésekkel vádolják, de a mai napig nincs lista a bucsai áldozatokról, és érdemi vizsgálat sem történt az ügyben. (A nyugati országok vizsgálatok nélkül, azonnal kész pénznek vették, hogy a 2022 márciusában a Kijevhez közeli Bucsába bevonuló oroszok ártatlan ukrán civilek ellen követtek el tömeggyilkosságot. Később kiderült, hogy a várost visszafoglaló ukrán egységek büntetőakciót hajtottak végre az oroszokkal kollaborálókkal szemben, több száz civilt gyilkolva meg.)
Szergej Lavrov szerinte az ENSZ vezetése is az ukránbarát nyugatiak befolyása alá került, ezért a független újságíróknak kellene kideríteniük az igazságot. A miniszter felszólította a sajtó képviselőit, hogy ne csak a kijevi narratívát terjesszék, hanem mutassanak be valódi bizonyítékokat és tanúsítsanak szakmai kiegyensúlyozottságot a kelet-európai konfliktussal kapcsolatos beszámolók során.
