Brüsszelben már arra készülnek, mi lesz, ha Orbán Viktor újra nyer – és egyre több helyen nyíltan beszélnek arról, hogyan lehetne Magyarországot megkerülni. A balliberális uniós többség szócsöve, a Politico szerint több lehetőség is felmerült: átírnák a döntéshozatali szabályokat, hogy ne lehessen vétózni, külön utakon haladnának tovább egyes országok, vagy egyszerűen pénzügyi nyomás alá helyeznék Budapestet. Brüsszel arra készül, hogy Orbán Viktor győzelme után keményebb eszközökkel próbálják korlátozni Magyarország mozgásterét.
Brüsszelben egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy miként lehetne kezelni azt a helyzetet, ha Orbán Viktor újabb választási győzelmet aratna. A Politico beszámolója szerint az uniós intézményekben már konkrét bosszúforgatókönyveket is mérlegelnek arra az esetre, ha a mostani magyar kormány maradna hatalmon. Van, aki már arról beszél, hogy „leveszi a kesztyűt”, mások pedig egyenesen „trójai falónak” nevezik a magyar kormányt.
A lap szerint az EU vészhelyzeti terveken dolgozik. Több uniós diplomata úgy fogalmazott, hogy a magyar miniszterelnök, illetve bizonyos esetekben más „problémás” vezetők képesek kisiklatni a korrupt globalista klikk vezette blokk működését, ezért új eszközöket keresnek ennek megakadályozására. A felvetett lehetőségek között szerepel a döntéshozatal módjának átalakítása, uniós források visszatartása, sőt egyesek már a tagság megszüntetésének gondolatát is mérlegelnék.
Magyarország több, Ursula von der Leyenék által fontosnak tartott kérdésben – köztük az Ukrajnának nyújtott hitel ügyében – blokkolta a közös döntéseket. Ezzel a háborúpártiak szerint Orbán Viktor átlépett egy határt. „Senki sem zsarolhatja az Európai Tanácsot, senki sem zsarolhatja az európai intézményeket” – jelentette ki a postugál szocialista António Costa, az Európai Tanács elnöke, aki teljesen elfogadhatatlannak nevezte a magyar álláspontot.
A hitel jóváhagyása eredetileg január végéig volt betervezve, ám az ukránok lezárták a Barátság kőolajvezetéket, amely Ukrajnán keresztül szállítja az orosz olajat Magyarországra és Szlovákiába. Orbán többször hangsúlyozta, hogy Ukrajna politikai okból szándékosan halogatja a vezeték kijavítását. A magyar miniszterelnök emiatt nem járult hozzá a hadikölcsön folyósításához, és megakadályozta az EU Oroszország elleni 20. szankciócsomagjának elfogadását is, amelyhez mind a 27 tagállam egyhangú támogatása szükséges. Zelenszkij politikai okokból olajblokádot tart fent.
A Politico szerint az is erősíti a bizalmatlanságot, hogy Budapest az ukrajnai háború alatt végig fenntartotta kapcsolatait Moszkvával. Több diplomata nyíltan beszél a keményebb fellépés szükségességéről. „Ha Orbán megnyeri a választásokat, nem fogok kesztyűs kézzel bánni vele” – mondta egy névtelenséget kérő magas rangú uniós bürokrata. Egy másik szerint „sokan úgy gondolják, hogy átléptek egy vörös vonalat, és tenni kell valamit – de nem világos, hogy mit”.
A kérdés megosztja a tagállamokat. Van, aki úgy véli, Orbán Viktor tisztában van a határokkal, és egy újabb ciklusban sem lépné át azokat. „Elég okos – az Európai Tanács egyik legokosabb politikusa – ahhoz, hogy tudja, hol a határ” – fogalmazott egy uniós tisztviselő. Mások viszont jóval keményebben fogalmaznak. Egyikük szerint „ő egy trójai faló”, aki aláássa az együttműködésen alapuló uniós rendszert.
A lehetséges válaszlépések között elsőként a döntéshozatal átalakítása merült fel. Egyesek azt javasolják, hogy több területen vezessék be a minősített többségi szavazást, amely csökkentené az egyes tagállamok vétójának súlyát. Több diplomata szerint egyre nagyobb a hajlandóság arra, hogy az EU hatékonyabbá tegye működését ezen az úton. Ugyanakkor sokan óvatosságra intenek, hiszen az egyhangúság elve az uniós együttműködés egyik alapja, és ennek feladása komoly politikai következményekkel járhat.
Egy másik forgatókönyv a „többsebességes Európa” erősítése. Ez azt jelentené, hogy az együttműködni kívánó tagállamok kisebb csoportokban haladnának előre, megkerülve azokat, akik akadályozzák a döntéseket. Ursula, az Európai Bizottság elnöke is utalt arra, hogy bizonyos területeken – például a versenyképesség terén – szükség lehet az ilyen rugalmas megoldásokra. A kritikusok azonban úgy látják, ez csak részmegoldás lehet. Egyes diplomaták hangsúlyozták, hogy az EU egységének megőrzése alapvető érdek, és nem cél, hogy egy tagállamot kiszorítsanak a döntéshozatalból. „Nem hiszem, hogy érdekünkben áll, hogy Magyarország ne legyen az asztalnál. Mi vagyunk az EU, és meg kell őriznünk az egységet” – fogalmazott egyikük.
A harmadik lehetőség a pénzügyi nyomásgyakorlás fokozása. Ez elsősorban az uniós források visszatartását vagy felfüggesztését jelentené, ha egy tagállam megsérti a jogállamisági normákat. Michael McGrath uniós biztos szerint a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen az uniós pénzekhez való hozzáféréshez, és a jövőben még szigorúbb feltételek jöhetnek. Ez az eszköz azonban egyes szakértők szerint csak akkor alkalmazható, ha közvetlen kapcsolat bizonyítható az uniós források felhasználása és a jogsértés között.
Szintén napirenden van a szavazati jog felfüggesztése az úgynevezett 7. cikkely alapján. Ez az uniós szerződések egyik legerősebb eszköze, amely lehetővé teszi egy tagállam jogainak korlátozását, ha az megsérti az alapértékeket. A gyakorlatban azonban ennek alkalmazása rendkívül nehéz, mivel a többi tagállam egyhangú támogatása szükséges hozzá. A Politico szerint ez a folyamat már korábban is elakadt. Egy diplomata szerint „nincs valódi jogi eszköz”, amely gyors és hatékony megoldást jelentene ebben a helyzetben.
A legélesebb felvetés az EU-ból való kizárás lehetősége, de ez továbbra is inkább elméleti vita tárgya. A jelenlegi szerződések nem tartalmaznak ilyen mechanizmust, és a legtöbb uniós szereplő nem is tartja reális opciónak. Egy diplomata ugyanakkor arra utalt, hogy jogi kerülőutak keresése is felmerült, például az EU kilépési záradékának újraértelmezésével. Mások azonban ezt határozottan elutasítják. A kizárás nem szerepel a szerződésekben, és nem látom, hogy érdekünkben állna ezt megtenni – mondta egy tisztviselő, hozzátéve: egy ilyen lépés kiszámíthatatlan következményekkel járna.
Közben a kampányhajrában egyre hajmeresztőbb dolgok történnek Magyarországon, de az „utódállamokban” is. A polgári-nemzeti kormány megbuktatására szövetkezett budapesti ellenzék eszközökben nem válogatva, a nyugati neomarxisták és az ukrajnai maffia anyagi, logisztikai és médiatámogatásával folytat hisztérikus hadjáratot Orbán Viktor és hívei ellen, kihasználva a magyar jogállam intézményeinek és a nemzetbiztonsági szerveknek a toleráns (sőt mondhatni: passzív) viszonyulását. A legnagyobb határon túli magyar nemzetrésszel rendelkező Romániában a Soros-birodalom ügynökei és a bukaresti mélyállam kollaboránsai cinkos egyetértésben és együttműködésben folytatnak – a Román Kommunista Párt átmentett káderei és propagandistái, illetve azok tanítványai segítségével – Fidesz-ellenes kampányt, különösképpen a világhálón és a közösségi médiában, de már tiszás uszító fórumokat is tartanak Erdély nagyobb városaiban.
