Baka Andrást jelöli magyar köztársasági elnöknek a TiSza Párt. A Legfelsőbb Bíróság egykori elnökének neve nemcsak kormánykritikus megszólalásai miatt vált ismertté, hanem azért is, mert az 1956-os tatai sortűz ügyében az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként a tömeggyilkos Korbely János számára kedvező strasbourgi döntést támogatta.
Baka hosszú nemzetközi bírói pályafutás után kerülhet az államfői székbe, ám személyét máig beárnyékolja a Korbely-ügy. Az EJEB bírájaként ugyanis a civilek ellen gyilkos sortüzet vezénylő katonatisztnek kedvező strasbourgi ítéletet hozó többség tagja volt, amit később maga is elismert.
A TiSza-frakció döntésére napok óta lehetett számítani, miután Magyar Péter miniszterelnök és „balkeze”, Ruff Bálint közös fotót tett közzé a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével, akit a TiSza vezetője az európai jog egyik legelismertebb magyar szakértőjeként méltatott. A korábbi hetekben hasonló találkozókra került sor Romsics Ignáccal és Fülöp Botonddal is, ezért már akkor sokan úgy vélték, hogy a kormánypárt informális államfőjelölti egyeztetéseket folytat, azaz keresi a puccsal eltávolított Sulyok Tamás utódát – miután a sakkbajnoknő Polgár Judit elhessegette magától a téeszeseket…
Baka András kétségkívül a magyar igazságszolgáltatás egyik legismertebb alakja. Két cikluson át volt az EJEB bírája Strasbourgban, majd 2009-ben a magyar Legfelsőbb Bíróság elnökévé választották. Mandátuma azonban az új Alaptörvény elfogadása után idő előtt megszűnt, ezt követően maga is Strasbourghoz fordult, ahol pert nyert azzal magyar állammal szemben, amely addig futtatta őt.
A volt főbíró azonban nemcsak emiatt vált hírhedté. Személyét máig beárnyékolja, a 2000-es évek híres sortűzpere, a Korbely-ügy. Korbely Jánost a magyar Legfelsőbb Bíróság 2001-ben emberiség elleni bűncselekmény miatt ítélte el az 1956-os tatai sortűz miatt. Az említett sortűzperek lényege az volt, hogy a kivégzőosztagok még életben lévő tagjait megpróbálták bíróság elé állítani, hiszen tetteik gyilkosságnak, egyes esetekben emberiség elleni bűncselekménynek minősülnek, és így nem évülnek el.
Ilyen volt Korbely ügye is, aki tiszttársaival Tatán végzett ki civileket a rendőrség udvarán, miután az egyik forradalmár a zsebéhez nyúlt, hogy átadja fegyverét az egyenruhás katonáknak és megadja magát. A tatai sortűznek három halálos áldozata és több sebesültje volt. Az egyik fegyvertelen civilre 36 lövést adott le az állig felfegyverkezett, 15 katonatisztből álló különítmény. 2001-ben Korbelyt a Legfelsőbb Bíróság öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Az ügy ezt követően Strasbourgba került, ahol az Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája hét év után, 2008-ban 11–6 arányban úgy döntött, hogy Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezmény 7. cikkét, vagyis a testület szerint a magyar ítélet nem felelt meg a nemzetközi jog követelményeinek. Baka András a tizenegyek között volt, ezt maga is megerősítette, később éveken át nem volt hajlandó beszélni az ügyről.
Az egykori főbíró az elmúlt években több alkalommal is élesen bírálta a magyar kormányt. 2022-ben egy nyugati hírügynökségnek adott interjújában a magyar jogállamiság helyzetéről fogalmazott meg kritikákat, majd 2025-ben a Magyar Bírói Egyesület demonstrációján is felszólalt. A Tűzfalcsoport szerint ezek a megszólalások, valamint a Korbely-ügyben képviselt álláspont miatt Baka András végképp nem testesítheti meg a nemzet egységét.
Az államfőjelölés így várhatóan nem csupán Baka alkotmányjogi pályafutásáról, hanem a Korbely-ügyről is újra politikai vitát nyit. Az „apróhirdetéssel verbuvált” Tisza-frakció ennek ellenére a 74 éves Baka András mellett döntött ma. Így az Országgyűlés várhatóan olyan államfőjelöltről szavaz majd kedden, aki még annyira sem áll köStiszteletben, mint az illegitim módon eltávolított elődje.
Bóka János Fidesz-frakcióvezető szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt önkényesen és illegitim módon szüntette meg, ergo az új köztársasági elnök választása illegitim. Bejelentette, hogy „a szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt”.
Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke szerinte „pikáns” éppen azt a jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki egykor a strasbourgi bíróság elé vitte a második Orbán-kormány idő előtti elmozdítását. „A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon” – fogalmazott az ellenzéki párt elnöke, aki szerint a balliberális Bakának egy ideje már nem olyan fontosak a jogállami normák…
