Születésének 80. évfordulója alkalmából egy héttel ezelőtt emléktárlat nyílt Kurucz Imre alkotásaiból Berettyóújfaluban, a Nadányi Zoltán Művelődési Ház Bihar Vármegye Galériájában.
Kurucz Imre a Trianonban kettévágott Bihar vármegye Magyarországon maradt kisebbik részének székhelyén, Berettyóújfaluban született 1946-ban, itt végezte iskoláit, majd művészi tanulmányokat Kirchmayer Károly budapesti Képzőművészeti Körében folytatott, illetve hazai és közép-európai művésztelepeket látogatott. Az 1970-es évektől vett részt magyarországi és külföldi kiállításokon. A Csonka-Bihar első szobrászaként szülővárosában maradt. Közel hatvan köztéri alkotása látható az ország településein: huszonöt Berettyóújfalu köztereit, épületeit gazdagítja, emellett számos fontos eseménynek és személyiségnek állított emléket Nagyváradon is, az ottani Partiumi Panteonban, ami a volt református kultúrpalota beslő terében, a mai Partiumi Keresztény Egyetem székházában található, 2010-ben – számos szakmai elismerést követően – Berettyóújfalu a városért végzett munkájáért Báthory Gábor-díjjal tüntette ki. Így egy plakettjét a sok százból visszakapta, de már névre szólóan. Mindaz, amit hátrahagyott, ma már közkincs, a város tulajdona.
A bihari művész a kő megmunkálásának mesterségét a fővárosban sajátította el.1968-tól alkotott rendszeresen, majd 1970-ben visszatért szülővárosába. Munkássága egyszerre kötődik Biharhoz, a Partiumhoz és a nemzethez. Alkotásaiban előszeretettel ábrázolta azokat, akik egyszerre képviselték Erdélyt, a Partiumot és Magyarországot.
Az október 27-éig megtekinthető kiállítás Kari Sándor, a Berettyó Televízió nyugalmazott vezetőjének archív felvételekből szerkesztett összeállításával vette kezdetét. Ebben a kisfilmben felvillantak a bihari szobrász életének meghatározó alkotásai: Bocskai és Bessenyei mellszobra, a helyreállított országzászló és a turul emlékmű, a strand előtt álló Napbanéző vagy a városalapító Báthory Gábor egészalakos szobra. Az összeállításban megszólalt Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke, aki tíz évvel ezelőtt azt nyilatkozta a helyi televíziónak, hogy „Kurucz Imre nemcsak gyönyörködtet minket, nemcsak a művészete szépsége érdemli meg a figyelmünket, hanem a jó ügy is, amelyet szolgál. Így társul egymással a jó és a szép, az etikai és esztétikai dimenzió. Ez nemzeti vonatkozásban különösképpen sokat jelen, hiszen nekünk Kazinczy szellemében csak a minőséggel van esélyünk a Kárpát-medencében megmaradni, felemelkedni és jövőt remélni.”
A film levetítése után Bónácz János alpolgármester mondott köszöntőt, aki utalt arra, hogy a művész már hét éve nincs fizikailag köztünk, de alkotásai révén a szellemiségével nap mint nap találkozunk a város utcáit járva. A tárlatot Kolozsvári István, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja nyitotta meg. Emlékeztetett: „Bocskai fejedelem alakjára és a magyarság egyetlen győztes szabadságharcára gondolva ki kell emelnünk: Biharban, illetve a Partiumban egy küldetéses helyen, Kelet és Nyugat kapujában vagyunk. Mind a reformáció, mind a nemzeti szabadságküzdelmek kapcsán Bocskai István alakja áll a legközelebb Kurucz Imréhez.”
A megnyitóról Kurucz Imre tárlatának katalógusát is elvihették magukkal a látogatók, amelyben néhai Székelyhidi Ágoston író, kritikus, 56-os forradalmár adott útravalót a bihari művész munkássága kapcsán: „Portréin azokat a fejedelmeket s szellemóriásokat ábrázolja, akik egyszerre képviselték Erdélyt, Partiumot és Magyarországot. A történelmi személyek mellett – s velük együtt – megjelennek művei által a történelmi események. Alkotásmódjában pedig egyaránt érvényesül a hitelesség és gondolatiság.”
