A kelet-közép-európai sajtó (beleértve a magyart is) jórészt elhallgatta, hogy ezrek vonultak az utcára Barcelonában szombaton a katalán nyelvű oktatás védelmében.
A spanyol legfelsőbb bíróság nemrég úgy határozott, hogy az órák legalább 25 százalékát spanyolul kell tartani az iskolákban. A tüntetők viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy kizárólag katalánul folyjon a tanítás az autonóm tartományban.
„Az ország, Katalónia nyelve a katalán, és nem a spanyol. Ami történik, az nyelvi invázió” – mondta egyikük, egy másik demonstráló pedig arról beszélt, hogy otthon a katalánt használják, de a gyerekek gond nélkül beszélnek spanyolul is a barátaikkal, és az interneten is a spanyollal találkoznak.
A Platform a katalán nyelvért névre hallgató csoport elnöke, Óscar Escuder így fogalmazta meg a tüntetés okát: „Egy demokráciában az nincs rendjén, hogy egy bíróság hatályon kívül helyez egy olyan oktatási rendszert, amelyet támogat a társadalom és a parlament.”
Az oktatási rendszernek fontos szerepe volt a katalán reneszánszában azután, hogy a Franco-diktatúra ideje alatt a nyelv marginalizált státuszba került. Katalónia nagyjából nyolcmillió lakosának nagy része folyékonyan beszél katalánul és spanyolul is. A két nyelvnek hasonló a szókincse és a nyelvtana, az egyik beszélői jórészt megértik azt, aki a másik nyelvet használja.
