Miközben a világtalan Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter hivatalba lépésekor a transzparenciát és az átláthatóságot nevezte egyik legfontosabb feladatának, tárcája a több mint egy hónapja nem válaszol egy közérdekű adatigénylésre.
A megkeresésből azt szerették volna megtudni a polgárok, milyen engedélyek alapján, kinek a döntésére, mibe és mennyiért került az Orbán-kormányt támadó réztábla a minisztérium Dísz téri épületének falára. A kérdések azért is érdekesek, mert korábban egy KDNP-s képviselő sem kapott egyértelmű választ arra, hogy rendelkeztek-e a szükséges engedélyekkel.
Kátai-Németh július 10-én személyesen helyezte el – a fogyatékosok megillető némi segítséggel – a rágalmazó és történelemhamisító táblát az épület falán. A felirat szerint: „Korábban ebből az épületből irányították az Orbán-kormány gyűlöletpropagandáját. Ma már a társadalmi összefogást és az emberi méltóságot szolgálja.” Négy nappal később egy magánszemély közérdekű adatigényléssel fordult a minisztériumhoz, azt kérdezve: milyen közterület-használati, településképi vagy egyéb hatósági engedélyek alapján helyezték ki a táblát. Az adatigénylő elkérte a táblával kapcsolatos szerződést, megrendelést és számlát is, hogy kiderüljön, ki készítette és az adófizetőknek ez mennyibe került, továbbá a kihelyezésről szóló döntést vagy utasítást és annak indoklását is megismerte volna.
Az információszabadságról szóló törvény alapján a közérdekű adatigényléseknek fő szabály szerint legfeljebb 15 napon belül eleget kell tenni. Ha a határidőt a törvényben meghatározott okból meghosszabbítják, erről az igénylőt az eredeti határidőn belül tájékoztatni kell. A magánszemély szerint a minisztérium sem adatokat, sem választ nem küldött. Az adatigénylő ezért a határidő lejárta után, július 27-én ismét elküldte kérdéseit, de állítása szerint erre a megkeresésére sem érkezett reakció.
Az illető az eset kapcsán megkereste a sajtót, elmondva, hogy korábban számos önkormányzathoz és az előző kormány szerveihez is fordult már közérdekű adatigényléssel. Olyan előfordult, hogy nem kapta meg a kért dokumentumokat, de válasz és az elutasítás indoklása ezekben az esetekben is érkezett. Kátai-Németh minisztériuma azonban még ennyit sem tett.
Az ügy azért is érdekes, mert időközben Máthé Zsuzsa KDNP-s országgyűlési képviselő is hasonló kérdéseket tett fel a tárcának a parlamentben. Az írásbeli kérdésre a nyírbátori háziorvosból államtitkárrá előléptetett Barna-Szabó Tímea válaszolt, hosszasan bírálva az előző kormányt, arra azonban nem adott egyértelmű választ, hogy rendelkeztek-e a tábla elhelyezéséhez szükséges engedélyekkel. A KDNP ebből arra következtetett, hogy nem. Rétvári Bence, a párt frakcióvezetője a közösségi oldalán arról posztolt a minap, hogy Kátai-Némethéknek el kell távolítaniuk az engedély nélkül kitett táblát.
Az adatigénylő szerint „elég nyilvánvaló, hogy a táblát egyszerűen kitették, mert jó ötletnek tűnt”. Az ügy tehát éppen arra az átláthatóságra vet árnyékot, amelyet Kátai-Németh Vilmos miniszteri munkája egyik legfontosabb alapelvének nevezett. A Tisza-kormány komolyságáról és hitelességéről már nem is beszélve…
*
Ami ma Magyarországon történik, az senkit sem lep meg, az április 12-i manipulált választások után ugyanis megszűnt a jogállamiság. A többségi Tisza-hatalom által megregulázott Alkotmánybíróság pedig egymás után hagyja jóvá az alaptörvény önkényes módosítását, majd pedig az alkotmányellenes törvénymódosításokat. Így történt ez ma is, amikor az AB egy füst alatt „alkotmányosnak” minősítette Sulyok Tamás köztársasági elnök hivatalából való eltávolítása, a választhatóságot korlátozó 12 éves képviselői cikluskorlátot és a 70 éves alkotmánybírói korhatárt. A polgári ellenzék szerint tégláról téglára épül az önkény. “A lefejezett és megfélemlített Alkotmánybíróság mai határozata az önkény felé vezető további lépések előtt nyitja meg az utat” – írta például a Fidesz frakcióvezetője, de arról nem közölt semmit, hogy mit lehet tenni a helyzet ezen ijesztő elfajulása ellen.
