A vezető orosz lapok részletesen foglalkoznak Orbán Viktor magyar miniszterelnök tusványosi beszédével. Több helyütt a Kína vezető szerepére tett utalását emelik ki. Így tesz a Gazeta.ru is, amely az „Orbán a Kína és az Egyesült Államok közötti lehetséges konfliktusra figyelmeztet” címmel közölt részletes beszámolót.
A miniszterelnököt idézve kiemelték, hogy az elmúlt háromszáz évben 16 olyan eset fordult elő, amikor egy trónkövetelő egy vezető világhatalom mellett találta magát, ebből 12 végződött háborúval. A Life.ru a Gazetához hasonlóan a kínai részt emelte ki részletesen, és így tett a Kommerszant is.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség címlapon emeli ki Orbán Viktor beszédéből, hogy a támadás, amit az ukránok indítanak a magyar OTP ellen, nem más, mint a hungarofóbia megnyilvánulása. A TASZSZ egy külön cikkben is elemzi tudósításban a magyar miniszterelnök azon kijelentését, hogy az Európai Unió olyan, mint egy régi bokszbajnok, aki mindenkinek megmutatja bajnoki övét, de nem hajlandó ringbe lépni. A hírügynökség külön kitért Orbán Viktor beszédének nyitórészére, hogy Románia megpróbálja megszabni, hogyan és miről beszéljen. Az orosz szerkesztők fontosnak tartották a sorosista Telex.hu-t szemlézve kiemelni, akár politikai perpatvart is okozhat, hogy a román tiltólistát ismertette a magyar miniszterelnök.
A RIA orosz állami hírügynökség a magyar kormányfő beszédéből mások mellett kiemelte, hogy a nyugati cégek nem sietnek elhagyni Oroszországot: 1400 nyugati cégből mindössze 8,5 százalék hagyta el az orosz piacot, a többiek 3,5 milliárd dollárnyi adót fizettek. de ez valójában hatástalan és illúzió, mert Oroszországot nem lehet elvágni a világ többi részétől. Az orosz nyersanyagot megveszi valaki más, mi pedig közben szenvedünk a háborús inflációtól és elveszítjük a versenyképességünket.”
A Reuters brit hírügynökség azt írta, hogy Orbán Viktor ismét megtámadta az Európai Uniót, amiért az szerinte LMBTQ-offenzívát folytat, és kijelentette, hogy nacionalista kormánya megvédi az ország keresztény gyökereit. A globalista, balliberális Reuters felidézte, hogy „a 2010 óta hatalmon lévő Orbán Viktor 2021-ben egy olyan törvényt fogadtatott el, amely megtiltja a homoszexualitást és a nemváltást népszerűsítő anyagok használatát az iskolákban arra hivatkozva, hogy meg kell védeni a gyerekeket az LMBTQ-propagandától, és ezzel kiélezte a vitát az EU-val. De más kérdésekben is összeütközésbe került Brüsszellel, többek között a jogállamiság, valamint a magyar média és az igazságszolgáltatás reformja miatt. A hírügynökség kitért arra, hogy a miniszterelnök szerint a föderalisták és a több hatáskört Brüsszelnek átengedni nem hajlandó nemzetek közötti egyensúly felborult, amikor Nagy-Britannia kilépett a blokkból, és most már csak Varsó és Budapest tartja magát a (föderalizmusellenes) álláspontjához, majd az inflációs gondokkal próbálta rossz színben feltüntetni Magyarországot a tudósító.
A cseh lapok szintén az Uniót ért kritikával foglalkoznak, és kiemelik, hogy a magyar kormányfő az oroszellenes szankciókat hatástalannak és magára az Unióra nézve károsnak nevezte. Szintén kiemelik az OTP feketelistán szereplését. Azt is írják, hogy a magyar miniszterelnök megerősítette, hogy megkapta a román külügyminisztériumtól a témák listáját, amelyekről nem beszélhet Romániában, és hogy ezzel kapcsolatban Orbán Viktor leszögezte: ha a román kormányfő érkezik Magyarországra beszédet mondani, akkor nem fogják korlátozni a témákat.
A bolgár sajtó pedig legfőképp azt emelte ki, hogy Orbán szerint a keleti nyitás jó ötlet, mert világgazdaságra van szükség, nem pedig egy zárt és merev Európai Unióra.
Orbán Viktor kigúnyolta a román politikai rendszert – írja egy cikkben a Der Standard német lap, amely kiemeli, hogy Orbánt ezt követően a román fél azzal vádolta, hogy szélsőséges vezetőként és nem államfőként viselkedik. Azt is kiemeli a lap, hogy Orbán Viktornak a román külügy meghatározta, miket nem mondhat a beszédében. A Der Standard ugyanakkor megjegyzi, hogy a román külügyminisztérium vagy a bukaresti kormány hivatalos nyilatkozata még várat magára, de a beszéd valószínűleg újabb mélypontot jelent a kétoldalú kapcsolatokban. Orbán Romániának is ígéretet tett a schengeni övezethez való csatlakozás támogatására, aminek gátlásáért Ausztria volt a felelős. Hazája jövőre veszi át az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét, és küldetésévé tette Románia schengeni csatlakozását – fűzi hozzá a német lap.
A szlovén RTV viszont azt emelte ki, hogy Orbán Viktor szerint az EU tavaly a magyarországi kormány leváltásán dolgozott, most Lengyelországban is ezt teszi, és meg akarja akadályozni a Giorgia Meloni vezette olaszországi szélsőjobboldali kormány győzelmét. A román külügyminisztériummal is vitába szállt, amely azt tanácsolta neki, hogy miről ne beszéljen mai beszédében, például a nemzeti szimbólumokról és a kisebbségek kollektív jogairól. Hangsúlyozta, hogy ezek a jogok léteznek, és az erdélyi magyarokat is megilletik. Ugyanakkor megismételte, hogy támogatja Bukarest csatlakozását a schengeni övezethez.
A Le Parisien francia lap úgy véli, Orbán Viktortól nem ritka az Európai Uniót kritizáló szónoklat. „Az EU elutasítja a keresztény örökséget, és népességcserét szervez a migráció révén, jelentette ki az ultrakonzervatív vezető” – írja a lap, amely szerint Orbán azt állítja, hogy ő az illiberális értékek európai védelmezője, és „ezt a kifejezést először 2014-ben használta ugyanebben ugyanitt, ahol rendszerint nagyon virulens beszédeket tart”.
A román sajtó ellenséges hangnemben írt
Az egyre magyarellenessebbé váló Digi24 romániai híroldal szerint Orbán Viktor revizionizmust lobogtatott a tusványosi beszédében, de ezt semmivel sem volt képes alátámasztani a bukaresti portál. Amúgy a fősodrú román sajtó alapvetően ellenséges hangnemben számolt be Orbán szombati tusnádfürdői beszédéről. A tudósítások egy részében tudatosan félrefordították az elhangzottakat, a tábor bejáratánál megjelent román nacionalista provokátorok érveit átvéve azt kifogásolták, hogy a szabadegyetem szervezői nem engedték az előadás helyszínére „a románokat”. A román média egy része kiemelte Orbán Viktor barátságos megfogalmazásait is Marcel Ciolacu kormányfővel kapcsolatban, Románia schengeni csatlakozásának támogatását, de persze a szónok ironikus megjegyzéseit is a bukaresti külügyminisztérium előre összeállított „tiltólistájáról”, azaz azokról a témákról, amelyeket a magyar kormányfőnek úgymond mellőznie kellett volna beszédében.
Néhány pozitív véleményt Magyarország miniszterelnökéről csupán a Facebookon engedett meg magának egyik-másik író, publicista, politikai elemző.
