A román Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (Consiliului Superior al Magistraturii – CSM) szerdán közölte, hogy elküldte az elnöki hivatalnak, a kormánynak és az igazságügyi minisztériumnak az igazságszolgáltatási rendszer problémáiról készített saját belső felmérésének előzetes eredményeit.
Ezek szerint a húsz kérdésből álló kérdőívet kitöltő bírák 98 százaléka az igazságszolgáltatás elleni médiakampányt érzékelt az elmúlt évben, miközben a talárosok többsége úgy véli: elsősorban a parlament passzivitásának következménye az, hogy a büntethetőségek elévülése miatt a bíróságok az elmúlt időszakban számos vádlottat felmentettek. Jelentős tényezőként említik a nyomozások elhúzódását (tehát a rendőrség és az ügyészség lustaságát) és az alkotmánybírósági döntések hatását is (vagyis a bűnözőknek és korrupt politikusoknak való kedvezést).
A Recorder dokumentumfilmjében feltárt visszaélésekkel kapcsolatban a kérdőívre válaszolók úgy vélekedtek, hogy a perekben ítélkező bírói tanácsok összetételének megváltoztatása nem tekinthető rendszerszintű problémának: mindössze egy válaszadó vélte úgy, hogy szándékos időhúzás volt a célja a bírócseréknek. A CSM bírói részlege ebből azt a következtetés vonta le, hogy a dokumentumfilmen feltárt esetek „elszigeteltek, nem általánosíthatók”. Azt persze senki sem tudja, hogy hány ilyen fel nem tárt, dokumentálatlan eset volt szerte az országban csak az elmúlt harminc évben.
A felmérésben résztvevő bírák ugyanakkor súlyos működési gondokról számoltak be: túlzott megterhelésről, személyzethiányról, kedvezőtlen informatikai és infrastrukturális feltételekről. Több mint 60 százalékuk jelezte, hogy a bírói és írnoki létszámhiány, valamint a 2026-ra tervezett versenyvizsgák felfüggesztése tovább rontja a helyzetet. A CSM bírói részlege szerint mindez a bírói hivatás vonzerejének csökkenését vonja maga után. A közleményben figyelmeztettek: a bírák jogállásának folyamatos nyilvános megkérdőjelezése és hiteltelenítése miatt hosszabb távon romolhat az igazságszolgáltatás minősége, mivel a legjobb jogi végzettségű fiatalok más pályát választanak.
A felmérésben mintegy 2600 bíró vett részt, ami az aktív állomány több mint felét jelenti. Ez felvet reprezentativitási aggályokat is, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a válaszadók leginkább saját tisztességük ecsetelésére és imidzsük kozmetikázására használták a kérdőíves felmérést, nem utolsó sorban pedig panaszkodásra és hárításra.
