Az 1848-as nemzetgyűlés 174. évfordulóján a székely–magyar összetartozást ünnepelték az udvarhelyszéki Agyagfalván a hétvégén: a megemlékezésen az elöljárók a békét és az összetartozás fontosságát hangsúlyozták – közölte a Székelyhon.ro.
Békét a honban! jelmondattal gyűltek össze az 1848. október 16–18. között lezajlott székely nemzetgyűlés emlékünnepére Agyagfalván a hétvégén. Szombaton a Szent Korona dombormű mását avatták fel a település művelődési háza előtt, amelyet a község testvértelepülése, a magyarországi Kunszállás elöljárói hoztak az erdélyi településre. A dombormű az együvé tartozást erősíti, s ezt a vasárnapi emlékünnepség alkalmával is kihangsúlyozták az elöljárók.
Ülkei Zoltán, Bögöz község polgármestere a nemzetgyűlés 174. évfordulóján kiemelte, hogy a székely öntudat ma is szimbiózisban él a magyar tudattal. Napjainkban is erőt ad az, hogy itt, a 19. századi agyagfalvi nemzetgyűlésen a magyar nemzet részeként határozták meg a székelyeket, kiállva a magyar állam mellett. Nem csak a múlt volt fontos számukra, ők már próbálkoztak kézbe venni sorsukat, jövőjüket, hiszen a székely nemzetgyűlésen jelenlévő hatvanezer ember békejobbot nyújtott a román és szász nemzetiségű erdélyieknek. Ezúttal is ezt a fontos üzenetet kell közvetítse ez a nap – mondta a polgármester. Hozzátette, hogy a Magyar Országgyűlés 2018-as döntése alapján október 16-át a székely–magyar összetartozás napjává nyilvánították, ez egyben pedig a remény napjává is vált.
Felszólalt még a csíkszeredai magyar főkonzulátus képviselője, valamint az RMDSZ egyik szenátora. A beszédeket követően a hét pontban megfogalmazott Agyagfalvi kiáltványt Kincses Kálmán református lelkész olvasta fel, majd a réten álló emlékműnél rótták le tiszteletüket a politikusok, huszárok és a környékbeliek. Az emlékünnepen az agyagfalvi gyermekek kulturális műsorral, a nyikómalomfalvi férfikórus pedig dalokkal működött közre.
