A 103 évvel ezelőtti komáromi áttörésre emlékeztek május 1-én az észak-komáromi katolikus temetőben található tömegsírnál, ahol a csehszlovák legionáriusok által meggyilkolt több száz magyar egy részét kaparták el hajdanán. Az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás, az Endresz Csoport Egyesület és a Felvidéki Értékőrzők szervezték a megemlékezést.
Ma már kevesen tudják, hogy 1919. május 1-én csaknem háromezer magyar munkás próbálta újraegyesíteni az antant jóváhagyásával kettészakított történelmi magyar Komáromot, a Dunától északra berendezkedett csehszlovák megszállók azonban közbeléptek és több száz embert mészároltak le.
Amikor 1919 januárjában a hírhedt Vix-jegyzék nyomán a csehszlovák hadsereg két legionárius százada bevonult és megszállta az északi városrészt, elszakítva a déli résztől, a színmagyar lakosság nem tudott beletörődni a területrablásba. Május elsejére virradóra önkéntesek egy csoportja Dél-Komáromból indulva, a vasúti hídnál átkelve fegyveresen próbálta visszafoglalni Észak-Komáromot.
A magyar hősök tömegsírjánál Oláh Kálmán Por Urbe-díjas tanár idézte fel a véres május elsejei eseményeket, kiemelve, milyen kegyetlen harc bontakozott ki. A cseh légiók az akkor élve elfogott felkelőket, sebesülteket és az utcáról elhurcolt lakosokat megkínozták és meggyilkolták, valóságos magyarellenes pogromot hajtva végre. Ezek a magyar hősök fekszenek közös sírban a révkomáromi katolikus temetőben.
A kínzások, halottgyalázások annyira kegyetlenek voltak, hogy 102 áldozat holttestét azonosítani sem sikerült, és ahogy Oláh Kálmán mondta, a bestialitást az is jól mutatja, hogy a halottak azonosítására kirendelt orvos idegösszeomlást kapott. Popély Gyulát idézve „ez volt a történelmi Magyarország utolsó szívdobbanása, mert ekkor már Magyarország haldoklott” – jegyezte meg. Egy tragédiába fulladt próbálkozás volt, melynek mészárlás lett a vége, és egyetlen célja a csehszlovákok részéről a megfélemlítés volt, mutatott rá Oláh, aki szerint az évtizedekig elhallgatott eseményt ma sem dolgozták fel kellőképpen, nem számolnak be róla a történelemtankönyvek.
Az áldozatok számát tekintve is az egyik legnagyobb és legvéresebb mészárlás volt, emelte ki, hozzátéve, a névtelen ellenállóknak a legnagyobb nemzeti hősök között a helyük.
A 102 áldozat tömegsírja még évekkel ezelőtt is teljesen elhanyagolt állapotban volt, a sír rendbetételét a dél-komáromi Endresz Csoport Egyesület és az észak-komáromi Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás indította el 2011-ben. A két szervezet – amióta lehet – minden évben koszorúzással emlékezik meg a névtelen hősökről.
Az eseményen közreműködött Dráfi Mátyás színművész és Korpás Réka népdalénekes. A katolikus egyház képviseletében Lépes Lóránt atya mondott imát, majd felvidéki, illetve magyarországi politikai pártok és polgári társulások képviselői koszorúzással rótták le tiszteletüket azok előtt, akik 103 évvel ezelőtt újraegyesíteni próbálták a kettészakított várost, Komáromot. Amelynek nagyobbik része ma is Szlovákiához tartozik.
(Forrás: Felvidék.ma)
