A romániai magyar sajtó napok óta azzal mentegeti a bukaresti koalíciós kormány tagját, az RMDSZ-t, hogy a párt politikusai hosszú ideje azt hangoztatják: nem értenek egyet az adóemelésekkel. Ám mivel részesei a Bolojan-kormánynak – és meg sem fordult a fejükben, hogy kilépjenek abból –, Kelemen Hunor pártelnök azzal állt elő, elnézést kell kérni az emberektől…
Állítólag Kelemen tanácskozott az RMDSZ önkormányzati vezetőivel – hol, mikor, hogyan, kikkel, nem tudni –, és a megbeszélésen arra kérte a párt polgármestereit, alpolgármestereit, képviselőit, hogy ebben az időszakban minden kérdésre válaszoljanak, a támogató üzenetekre éppúgy, mint a dühös, csalódott hangokra. Ugyanis az már eljutott hozzájuk is, hogy a romániai magyar emberek (is) dühösek, márpedig ők szavaznak rendre és rendületlenül az RMDSZ politikusaira.
„Az adók és illetékek emelése sok családnak nehézséget okoz. A 2024-ben ránk hagyott nagy költségvetési hiány miatt nem találtunk más megoldást, ezért elnézést kell kérnünk mindenkitől” – írta Facebbok-bejegyzésében Kelemen Hunor, azt elfelejtve megemlíteni, hogy a „ránk hagyott” örökségért pártja épp annyire felelős, mint a többi romániai politikai alakulat, akikkel az RMDSZ együtt kormányoz gyakorlatilag 30 éve. (Amikor éppen nem volt kimondottan kormánypárt az RMDSZ, akkor kívülről támogatta az éppen aktuális bukaresti kabinetet.)
A balliberális Bolojan-kabinet által végrehajtott adóemelések, megszorítások miatt egyre nő a közfelháborodás Romániában. A lakosság körében már az általános forgalmi adó (áfa) tavalyi, 19-ről 21 százalékra történt emelése felháborodást váltott ki. Az uniós szinten kiugró 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragását az adóprés működtetésével képzelik el, idéntől például 70-80 százalékban nőttek az ingatlanokra és gépjárművekre kivetett helyi adók. Egyes esetekben és helyeken megháromszorozódtak, miközben a vízfejű államapparátus működtetésének költségei érdemben nem csökkentek. Holott az RMDSZ is azt hangoztatta a kampányai során, hogy nem az adófizetőkre, a versenyszférára kell róni a költségvetési megszorítások terhét, hanem az államot kell „fogyókúrára fogni”.
A „többet a polgárnak, kevesebbet az államnak” szlogennel házalva Kelemen Hunor már 2024-ben leszögezte, hogy nem ért egyet az adók emelésével, hangsúlyozva, hogy a magas államháztartási deficit mérsékléséhez hosszú távon inkább a gazdaságélénkítésre és a kiadások csökkentésére van szükség.
A kormányzatnak egyebek mellett abba is beletörött a bicskája, hogy az államapparátus kiváltságosainak jövedelmét, nyugdíját és nyugdíjkorhatárát csökkentse. Romániában a bírók és az ügyészek mellett a szintén korkedvezménnyel nyugalmazott pilóták, parlamenti képviselők, szenátorok (beleértve az RMDSZ-eseket), diplomaták, pénzügyőrök, katonák, rendőrök, hírszerzők stb. is olyan kiemelt – nem a befizetett járulékaikból, hanem az állami költségvetésből fedezett – járandóságban részesülnek, ami sokszorosa az átlagnyugdíjnak (ami nem éri el háromezer lejt, azaz a 600 eurót sem). Az állam évi mintegy 13 milliárd lejt fordít a speciális nyugdíjakra…
