Mint megírtuk, egy jogerős bírói ítélet értelmében meg kell tisztítani az úzvölgyi haditemetőt az illetéktelenül odahelyezett betonkeresztektől. Egyelőre senki sem tudja, hogy ennek a döntésnek valaha sikerült-e érvényt szerezni, azaz hogy hajlandó és képes lesz-e bárki eltávolítani az oda nem való román nacionalista szimbólumokat (Romániában a bírósági döntések végrehajtása botrányosan lassú és hézagos), de máris furcsa helyzetet teremtett az ítélet: ugyanis azt mind az RMDSZ által gründolt Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, mind pedig az RMDSZ-vezetésű Hargita Megyei Tanácsa a maga sikerének tekinti. Ez utóbbinak az elnöke ráadásul méltatlan támadást intézett az erdélyi magyar média ellen az ügy kapcsán. Ezt és ennek hátterét világítja meg a Magyar Távirati Iroda volt munkatársának, Gazda Árpádnak a Sokat ártott nekünk, Borboly Csabának című írása, ami a Székelyhon.ro portálon jelent meg, lásd alább.
Egy álmatlan éjszaka és több újraolvasott levelezés, hír után úgy vélem, sikerült megértenem, miért öntötte ki a Székelyhon portál és az MTI, valamint Kozán István kolléga és személyem ellen is a haragját Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke abban a pénteki Facebook-videóban, amelyikben az eddigi legfontosabb úzvölgyi perben aratott győzelmet ünnepelte meg egy üveg sört kortyolgatva. Az elnök úr „ellenszelet” emlegetett „amit a Székelyhon és az MTI nyomott” az Úzvölgye ügyben, majd részletezte is, hogy „Gazda Árpád, az MTI volt tudósítója nagyon sokat ártott nekünk a felemás tudósításaival”.
Megvallom: eleinte nagyon bántott a dolog. Hogyan árthattam azzal, hogy 146 hírt írtam a magyar hírügynökségnek az úzvölgyi eseményekről, amelyeket igyekeztem a leggyorsabban, a legszakszerűbben, a legpontosabban, a legérthetőbben megfogalmazni, amelyekhez olyan hátteret is toldottam, hogy az Erdélyben vagy a történelemben kevésbé jártas hírfogyasztók számára is érthető legyen? Hogyan árthattam azzal, hogy a hírügynökség – kezdeményezésemre létrehozott és általam koordinált – román nyelvű szolgálatában is kiadtuk a hírek többségét, és ezáltal a román közvélemény is lehetőséget kapott arra, hogy ne csak a temetőfoglalók közlései alapján tájékozódjon az ügyről. Az elnök úr bírálata fölötti megdöbbenésem eme szakaszában szóltam hozzá a videóhoz, és kértem Borboly Csabát, hogy törölje a rám vonatkozó részt és kérjen bocsánatot. Éjfél tájban azonban nem törlés és bocsánatkérés érkezett az elnök úr részéről, hanem az én bejegyzésem törlésére való felszólítás, és egy ajánlat, hogy olvassam vissza a whatsappos levelezéseinket. Ha nem lennének már meg, az elnök úr szívesen megosztja nemcsak velem, hanem másokkal is.
A felszólítás mindenesetre hasznos volt, mert a sokadszori újraolvasásból értettem meg, hogy mi is a baja Borboly Csabának a neki nem alárendelt sajtóval, és hogyan kell értelmezni a pénteki videóban megfogalmazott bírálatát. A „sokat ártott nekünk” alatt nem azt kell érteni, hogy sokat ártott az úzvölgyi temető visszaszerzése ügyének, hanem azt, hogy nekünk, Borboly Csabának. Így, fejedelmi többesben. Sokat ártott, mert nem azt írta, amit mi, Borboly Csaba a videóinkban elmondtunk, a sajtó nem a mi videóinkat szemlézte, hanem az MTI híreit vette át. Az egyik whatsappos beszélgetésünk során (2021. október 28-án) Borboly Csaba egy vélt „súlyos valótlanság” kiigazítását kérte. Azt írtam ugyanis a hírben, hogy „a perben Csíkszentmártont a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat ügyvédje képviselte”. A bíróságok portálján név szerint is szerepelt a szolgálat ügyvédje, akinek az értesítési címén pereskedett az ügyben a felperes Csíkszentmárton község. A portálról az is kiderült, hogy az ügyhöz beavatkozó félként csatlakozott a Mikó Imre-szolgálat is és Hargita Megye Tanácsa is. Borboly Csaba viszont azt állította, hogy a Hargita megyei tanács jogászcsapata VEZETTE (ezt így nagybetűvel írta) a jogi küzdelmet.
Azt válaszoltam az elnök úrnak, hogy nem szeretek hibázni, és ha a Mikó Imre Jogvédő Szolgálattól is megerősítik ezt az állítását, akkor javítást kérek a híremre. A Mikó Imre-szolgálat vezetője és ügyvédje azonban nem erősítette meg az elnök úr állítását. Ellenkezőleg. Az ügyvéd elmondta, hogy neki van megbízólevele a község polgármesterétől. Ő állította össze a periratot. Hozzátette, hogy később, miután a Hargita megyei tanács is belépett a perbe, az intézmény jogászai is besegítettek a jogi küzdelembe.
Ezek után megírtam az elnök úrnak, hogy a hírem pontos, és nem szorul javításra. A nagybetűs VEZETTE szót viszont nagyon is megjegyeztem. Nem úgy, ahogy Borboly Csaba gondolta, hanem abban az értelemben, hogy az elnök úr megpróbált megvezetni. Nem először és nem is utoljára. Az elnök úr 2022. március 25-én újabb Whatsapp-üzenetben jelezte, hogy megint „tendenciózus és részleges” voltam egy újabb úzvölgyi hírben. Mellékelt egy dokumentumot, amelyiken az látszik, hogy Hargita Megye Tanácsa előzetes keresetet nyújtott be egy, a temetővel kapcsolatos dormánfalvi önkormányzati határozat kapcsán. A bíróságok honlapján azonban megint csak az látszott, hogy a perben Csíkszentmárton község és a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat a felperes, Hargita Megye Tanácsa pedig még csak beavatkozó félként sem szerepel.
Ezúttal is ellenőriztem az információt a jogvédő szolgálat ügyvédjénél, aki sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ilyen alaptalan támadásoknak vagyok kitéve. Elnök úrnak pedig – ezúttal már egy kicsit idegesebben – közöltem, hogy én dokumentumok alapján írom a híreimet, és igyekszem függetleníteni magam egyesek rigolyáitól. Amúgy a szakmai szabályok szerint a dokumentumok alapján, az illetékesek megszólaltatásával kell a hírt írni. Minden esetben ezt tettem. Az úzvölgyi hírekben a mellékszereplők megszólaltatására, a jogi képviseletet ellátók csapatán belüli munkamegosztás részletezésére terjedelmi korlátok miatt nem volt lehetőség.
De térjünk még vissza az első esetre, mert ott van a magyarázat. Borboly Csaba annak a bizonyítására, hogy a megye jogászcsapata VEZETTE Csíkszentmárton jogi képviseletét, a saját videójára hivatkozott, és arra panaszkodott, hogy másnap mindenki azt fogja közölni, ami az MTI hírében szerepelt. Hát ez a baj. Nem „minket, Borboly Csabát” idéz Úzvölgye kapcsán a sajtó, hanem az MTI-t, ráadásul Borboly Csaba nevének az említése nélkül. Ezért voltak „felemásak” az MTI tudósításai, ezért „ártott Gazda Árpád, az MTI volt tudósítója nekünk”, Borboly Csabának. A tanácselnök úr ugyanis a medvetámadások ügye mellett az úzvölgyi temető ügyétől remélte azt a publicitást, ami túlmutat a megye határán. Míg hatalmi szóval elérhette, hogy a megyei önkormányzat alárendeltségében működő megyei kórház őt értesítse elsőként, ha egy-egy medvetámadás áldozatát beszállítják a sürgősségre. Így ő kürtölhette világgá – sokszor a betegágy mellőli videóüzenetben – az újabb tragikus esetet, és a hírekben muszáj volt rá hivatkozni akkor is, ha nem volt illetékes az ügyben.
Úzvölgye ügyében azonban nem sikerült kisajátítania a híradást. A tőle független sajtó, a Székelyhon, az MTI áthúzta a szereplési számításait. Ez fáj hát Borboly Csabának. Azon akár legyinteni is lehet, hogy egy politikusnak beteges a szereplési mániája. Ezt a tapasztalt újságírók tudják kezelni. Az a tanulság sokkal súlyosabb, hogy Borboly Csaba állításait a magukra valamit is adó szerkesztőségekben közlés előtt muszáj ellenőrizni.
*
Eddig tart Gazda Árpád írása. A korrupciógyanús ügyei miatt évek óta bíróságokat járó Borboly Csaba médiaellenes támadására maga a Székelyhon.ro főszerkesztője is reagált (lásd itt https://szekelyhon.ro/aktualis/a-jo-oldalon-allunk). A „Borboly Csaba Facebook-influenszer, másodállásban tanácselnök” kezdetű írás így zárul: „Drukkolunk, hogy sikerüljön érvényt szerezni az ítéletnek, és annak is drukkolunk, hogy feszültségmentesen sikerüljön rendezni a helyzetet. Mint ahogy annak is drukkolunk, hogy virágozzék Székelyföld, Hargita Megye Tanácsát pedig odavaló ember vezesse végre.”
