Elk*rtuk-per: győzött másodfokon Kálomista Gábor

A budapesti Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú döntést és másodfokon Kálomista Gábor Megafilm nevű produkciós cégének adott igazat abban a perben, amit Hann Endre, a balliberális elhajlásairól hírhedt Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója indított az Elk*rtuk című film kapcsán.

A Hann által indított személyiségi jogi perben a bíróság elsőfokon még a 76 éves „piackutató” javára döntött, sérelmesnek találta a film körüli kommunikációt, ami úgymond alkalmas jó hírneve megsértésére. Mindkét fél fellebbezett, Kálomista az elmarasztalás ellen, Hann meg azért, hogy magát az Elk*rtuk filmet is személyiségi jogilag aggályosnak nyilvánítsák, és az elsőfokon megítélt 1,5 millió forintos sérelemdíj kétszeresét kérte. A másodfokú tárgyaláson ezt a fellebbezést keresetváltoztatásként értelmezte és alaptalannak találta a bíróság.

Kálomista

A bíróság állásfoglalása szerint három dolgot kellett értékelni: Hann Endre közszereplő-e?; a film témája közügy-e?; illetve tényállításnak minősül-e a film róla készült része? A bíróság felhozta, hogy korábban Hann Endre maga sem tagadta, hogy közszereplő, illetve hogy politikai kérdésekben önként vállalt szereplései miatt közvetve befolyásolhatja az embereket a véleményét. A táblabíróság szerint mivel a közgondolkodás aktív alakítója volt évtizedeken át, a személyi megítélése eléri a politikusi szintet, ezért személyiségi jogai is ilyen módon zsugorodnak, fokozott tűrési kötelezettsége van.

A film témája a bíróság szerint a 2006-os események fontosságára tekintettel egyértelműen közügy, azonban világos, hogy az Elk*urtuk csupán egy kitalált játékfilm, a véleménynyilvánítás eszköze. (Emlékeztetőül: a cselekmény Gyurcsány Ferenc miniszterelnök balatonőszödi beszédének 2006 szeptemberi kiszivárgásáról és az azutáni tévészékház ellen indított ostromnak a körülményeiről szól, számos ponton feltételezéseket és fiktív elemeket felhasználva.)

A bíróságnak azt is meg kellett állapítania, hogy egy nézőben milyen hatást vált ki a film. A másodfokú ítélet indoklása szerint a néző tudja, hogy nem valós eseményeket lát, hanem fikciót. Ezen pedig az sem változtat, hogy a film elején szerepel a „Megtörtént események alapján” felirat, illetve bejátszanak akkori felvételeket.  A bíróság szerint ezek csak izgalmasabbá teszik a filmet. Miután világos, hogy kitalált történetről van szó, fogalmilag kizárt, hogy „a tényleges valósággal összevetett jogsértésként értelmezzék”.

Az ítélőtábla álláspontja szerint a filmet együtt kell vizsgálni a hozzá tartozó kommunikációval, mert az összhatás miatt kérte a sérelem megállapítását Hann. Ugyanakkor – hiába teszi egyértelművé a filmet reklámozó honlap, hogy az Elk*rtukban szereplő „Endrét” Hann Endrével kell azonosítani – a bíróság úgy ítélte meg, hogyha a filmbeli ábrázolást nem tekinti jogsértőnek, akkor a film körüli kommunikáció sem lehet az.

Hann

Így a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon a Megafilm fellebbezését találta megalapozottnak, és kötelezte Hannt Kálomista 450 ezer forintos ügyvédi költségeinek megtérítésére, illetve 348 ezer forintos eljárási költség megfizetésére az állam felé. A Fővárosi Ítélőtábla emellett eljárási hibát talált az elsőfokú eljárásban: állásfoglalásuk szerint az elsőfokú ítélet túlterjeszkedett a kereseti kérelmen. Ugyanakkor ez nem indokolja az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, nincs szükség az elsőfokú eljárás megismétlésére.

A döntést követően a póruljárt felperes, Hann Endre azonnal elhagyta a bíróság épületét, majd kritizálni kezdte az ítélőtáblát, amelynek döntése jogerős.

Total
0
Megosztás
Előző hír

A románok többségének nem kell Besszarábia

Következő hír

Megvesztegették az amerikai elnököt?

Related Posts
Total
0
Megosztás