Romániában az utóbbi évtizedekben először kisebbségbe kerültek azok, akik támogatnák országuk egyesülését a keleti szomszéd Moldovai Köztársasággal, amely az egykori Besszarábia nagyobbik részét magába foglaló, 1991-ben létrejött állam.
Az Avangarde közvéleménykutató intézet április folyamán, telefonos módszerrel rögzített adatsora szerint a megkérdezettek mindössze 33 százaléka véli úgy, hogy a két román nyelvű országnak „valamikor” egyesülnie kéne, míg 54 százalékuk szerint nem.
A korábbi közvélemény-kutatások rendre unionista többséget mutattak ki Romániában, Moldovában viszont mindig kisebbségben voltak az egyesülés hívei. Az INSCOP közvélemény-kutató intézet által 2020 júniusában készített felmérés még azt állapította meg, hogy a romániai felnőtt lakosság 73,7 százaléka ért egyet Románia és a Moldova egyesülésével, ami öt százalékpontos növekedést jelentett a 2019-ben mért 68 százalékhoz képest. A mostani Avangarde-felmérés szerint a megkérdezettek 50 százaléka nemmel, 31 százaléka pedig igennel voksolna, ha a holnap népszavazást rendeznének Romániában az egyesülésről.
A válaszadók 31 százaléka támogatná, 40 százaléka viszont ellenezné Moldova gyorsított felvételét a NATO-ba, míg egy az európai uniós tagság tekintetében fordított az arány: 41 százalékuk támogatná, 30 százalékuk ellenezné, hogy Moldova „sürgősen” az EU tagjává váljon.
Arra a kérdésre, hogy egy Moldova elleni esetleges orosz támadás esetén Romániának csapatokkal kellene-e segítenie a keleti szomszédot, a megkérdezettek 56 százaléka nemmel, 29 százaléka igennel válaszolt. Ami a hadfelszerelést illeti, a válaszadók 48 százaléka támogatná, 35 százaléka ellenezné, hogy Bukarest katonai eszközöket küldjön a Prut folyón túlra. Maia Sandu moldovai államfőről a megkérdezettek 38 százalékának jó, 36 százalékának semleges, 19 százalékának rossz véleménye van.
