A SoDiSo Research kutatócég által készített oktatási elemzésről az RMDSZ egyik legtöbb (román és magyar) közpénzt forgató alapítványa igyekezett a minap úgy tájékoztatni a közvéleményt, hogy ne lógjon ki túl sok lóláb.
Pedig az Iskola Alapítvány számára készített elemzésből az derült ki, hogy csak az elmúlt öt évben 49 erdélyi településen szűnt meg a magyar nyelvű oktatás! De kettőben sikerült beindítani – jött elő a vigaszhír. S noha Erdélyben a magyar nemzetiségű lakosok száma 14 százalékkal csökkent, a magyarul tanulóké „csak” 12 százalékkal. Mire a pártsajtó ilyen címekkel számolt be a kutatásról: „Stabilizálódott a magyar nyelvű oktatás”.
Közben nem rejthették véka alá, hogy 2011 és 2021 között Erdély 15 megyéjében a magyar nyelven tanulók aránya 16,3 százalékról 15,6 százalékra csökkent, a 16. Krassó-Szörénnyel már nem is számolnak, mert ott nincs semmilyen szintű magyar állami oktatás.
Az adatsorokat bemutató RMDSZ-aktivisták azt próbálták elhitetni, hogy 2014 és 2018 között a magyar nyelven tanulók aránya meghaladta a magyar nemzetiségű diákok arányát. Holott ezt nem lehet hitelt érdemlően dokumentálni, ugyanis nem lehet tudni, hogy a magyar anyanyelvű diákok hány százaléka tanul román nyelven (azaz román iskolába jár). Ezt amúgy tíz százalékra becsülik, de valójában sokkal többen lehetnek. Másrészt a magyar oktatásban egyre többen vannak a nem magyar etnikumú gyerekek, akiknek nagy része cigány vagy vegyes házasságból származó román. Őket a népszámláláskor a szüleik nem magyarnak deklarálják, és részben azért járnak magyar iskolába, hogy hozzájussanak a különféle magyar állami támogatásokhoz, segélyekhez, kedvezményekhez, programokhoz stb.
Az „elemzők” körmönfont, bikkfanyelvű megfogalmazásokkal próbálták palástolni azt a tényt, hogy a magyar nyelvű oktatás inkább csak a magyarok által tömbben lakott vidékeken és ott is a nagyobb városokban teljesít viszonylag jól, a szórványban drámai a fogyás, falusi környezetben pedig a színvonalcsökkenés. Igaz, a minőségi leépülést statisztikákkal, felmérésekkel kevésbé lehet adatolni. Az viszont sokatmondó, hogy a megszűnt félszáz magyar tanintézet közül 45 falusi kisiskola volt. Kilenc Maros, nyolc Hargita, hét-hét Kolozs és Szilágy, négy-négy Kovászna és Beszterce-Naszód megyei településen szűnt meg a magyar oktatás, ami jórészt a gyermekfogyásnak tudható be.
Az oktatási barométerből az is kiolvasható, hogy az iskolai lemorzsolódás jelentősebb a magyar nyelven tanulók körében, mint a románokéban: száz elemi iskolát elkezdő magyar tagozatos diákból csak 35-nek sikerül érettségi oklevelet szerezni. Négy százalékuk elemiben, 11 százalék az általános iskolában morzsolódik le. Ők legnagyobb részt cigányok, ugyanis a roma lakosság körében a legalacsonyabb az iskolázottság Romániában.
Címkép: A Brassó és Hargita megye határán fekvő Városfalva iskolájában szeptemberben már nem indult el az oktatás
