Május 23-án, pünkösd szombatján helyezték örök nyugalomra a nagyváradi köztemetőben dr. Csapó I. Józsefet, aki három nappal korábban, 88. életévében hunyt el.
A volt parlamenti képviselő és szenátor közéleti szerepvállalása során mindvégig erdélyi magyar közösségeink jogos önrendelkezési törekvéseinek elvhű és következetes képviselője volt. Az ő vezetése alatt született meg az erdélyi magyarság első autonómiastatútum-tervezete is, amely csak 2004-ben először került benyújtásra Románia parlamentjében. Ő volt a 2003-ban alakult Székely Nemzeti Tanács első elnöke, A romániai magyarság – autonóm nemzeti közösség című 2002-es kötete az erdélyi autonómiaügy alapdokumentuma.
Búcsúztatását a római katolikus egyház szertartása szerint Fejes Rudolf, a Szent István első vértanúról nevezett Váradhegyfoki Premontrei Kanonokrendi Prépostság prépost-prelátusa, azaz Anzelm apát végezte, aki egyebek mellett elmondta, hogy a megboldogult éveken át az apátság mára már közismertté vált önvédelmi küzdelmeinek egyik segítője és támogatója volt, a rá jellemző szakmai alapossággal. Politikai és közéleti szerepvállalásairól ez mindenkor elmondható volt, a visszafogottság és elegancia nemkülönben. Sokrétű tevékenysége mellett hathatósan támogatta a Partiumi Keresztény Egyetem létrejöttét is. Két évtizeddel ezelőtti visszavonulása után a családjának élt, de egyházát is mindvégig támogatta – emelte ki az apát.
Csapó I. József búcsúztatásán bántóan kevesen vettek részt, az aktív romániai magyar politikai szervezetek nem képviseltették magukat, csupán néhány volt RMDSZ-tisztségviselő jelent meg. Ott volt viszont Tőkés László és Izsák Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, illetve a Székely Nemzeti Tanács elnöke, valamint Gábor Ferenc, a Magyarok Világszövetségének volt régióelnöke.
