Izrael–Irán–USA: ez már nem is proxiháború

Csapatként dolgozott együtt Izrael és az Amerikai Egyesült Államok az iráni atomlétesítmények elleni támadás során – erről beszélt az amerikai elnök, miután az USA hadereje légitámadást hajtott végre Iránban az ország urándúsító létesítményei ellen. Ezek teljes mértékben elpusztultak – jelentette be Donald Trump szombat este. A perzsa állam azonnal reagált a támadásra, közölte, az USA veszélyes háborút indított, majd erőteljes légicsapásokat mért Izraelre.

A közel-keleti válság új szintre lépett, miután az USA vasárnap reggel támadást hajtott végre Irán három nukleáris létesítménye ellen. Donald Trump amerikai elnök közölte: a Fordóban, Natanzban és Iszfahánban végrehajtott légicsapások célja Irán nukleáris képességeinek korlátozása volt. Hozzátette: minden amerikai repülőgép biztonságban elhagyta az iráni légteret. Trump a Fehér Házban elmondott beszédében hangsúlyozta: az Egyesült Államok Izraellel „csapatként” dolgozott össze az akció során, példátlan együttműködésről beszélt.

Az iráni külügyminisztérium azonnali válaszában háborús agressziónak minősítette a támadást, és közölte: Washington teljes felelősséggel tartozik a következményekért. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szerint az USA megszegte a nemzetközi jogot, elárulta a diplomáciát, és szorosan együttműködött Izraellel az első csapások előkészítésében. „A világ nem felejtheti el, hogy az Egyesült Államok az, amely elvetette a diplomácia lehetőségét, és ehelyett a katonai agresszió útját választotta” – hangsúlyozta.

A külügyminiszter bejelentette, hogy Irán fenntartja a jogot az önvédelemre, és kérvényezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli összehívását. Addig is ma reggel mintegy harminc rakétát lőtt ki izraeli célpontokra. A becsapódások Tel-Avivban, Nesz Ciónában, Beer Jákovban és Haifában okoztak károkat – legalább tizenöt ember megsérült, néhányan súlyosan. Egy rakéta közvetlenül eltalált egy tel-avivi épületet, ahol romok alól mentettek ki embereket.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megerősítette: radioaktív szivárgás nem történt. Irán viszont közölte, nem áll szándékában felfüggeszteni nukleáris iparának fejlesztését.

Hakeem Jeffries, az amerikai képviselőház demokrata vezetője úgy reagált, hogy az amerikai katonai akció „drámai módon megnövelte” a háború kockázatát. A politikus szerint Donald Trump elnök kudarcot vallott annak az ígéretének a megvalósításával, hogy békét teremt a Közel-Keleten. Ahogy akkor is csupán szájhősnek bizonyult, amikor azonnali békét ígért Kelet-Európában – tehetjük hozzá.

Proxyháború, proxiháború

A proxiháború (angolul: proxy war) kifejezésben a „proxy” angol szó megbízottat, meghatalmazottat jelent. A proxy szó átírására még nincs szabály, ezért mindkét forma használható a nyelvészek szerint: proxyháború, proxiháború. Ami a politikai tartalmat illeti: proxyháború például ha két nagyhatalom érdekei ütköznek, de ők maguk nem állnak harcban egymással, ehelyett az egyikük egy harmadik országot támogat pénzzel és fegyverekkel, és azzal van a másik félnek fegyveres konfliktusa. A proxyháborúk gyakran azért jönnek létre, mert a közvetlen háború kockázatos lenne a résztvevők számára, például nukleáris háború kialakulását kockáztatnák vele. Tipikus példája volt ennek a vietnámi háború, ahol a valóságos harcok Észak-Vietnám és Dél-Vietnám között folytak, de a háttérben valójában az imperialista Amerikai Egyesült Államok harca volt a kommunista Szovjetunió és Kína ellen. Több politikai elemző szerint például a szíriai polgárháború is részben proxyháború, mivel különböző felek támogatják a különböző szíriai csoportokat a saját érdekeik védelmében. Lényegében az orosz–ukrán testvérháború is az, hiszen az USA által dominált katonai szervezet, a NATO keleti terjeszkedése, illetve a kijevi nyugatbarát bábkormányzat hatalomra juttatása áll mögötte Oroszország meggyengítése céljából. Az pedig a kezdetektől is egyértelmű volt, hogy az eszkalálódott izraeli–iráni konfliktus mögött nem csupán biztonságpolitikai megfontolások, hanem regionális gazdasági. hatalmi érdekek is állnak, a szálak pedig Washingtonba, illetve a New York-i Wall Streetre vezetnek.

 

Total
0
Megosztás
Előző hír

Követelőznek a négerek Amerikában

Következő hír

Bűnöző politikust tüntetett ki az ortodox egyház

Related Posts
Total
0
Megosztás