A választási vereség után a Fidesznek nemcsak a kampány hibáit, hanem a kormányzás hosszabb távú problémáit is érdemes megvizsgálnia – erről beszélt a sajtónak Dornfeld László, a budapesti Alapjogokért Központ elemzője, aki szerint különösen a kultúra területén maradtak komoly hiányosságok.
Múlt hétvégén tartották meg a 25. kötcsei politikai pikniket, a rendezvény a magyar jobboldali politikai közösség egyik legfontosabb találkozója a Tusványos mellett, 2004 óta minden évben, hagyományosan szeptember elejére vagy közepére időzítve. A balatonmelléki esemény azért is volt különleges, mert 16 év után most tartották először ellenzékben. A főszónok ezúttal is Orbán Viktor volt, aki többek között beszélt a jobboldal újjászervezéséről, a választási kampányról, a Tisza-kormány első száz napjáról és Magyarország szuverenitásáról is. Külön kiemelte, hogy a politikai küldetés nem változott: a szuverén Magyarország megteremtése és megőrzése a cél, ezért a Fidesznek ellenzékből kell ismét kormányzóképes erővé válnia.
A jelen volt Dornfeld László szerint a tavalyi rendezvényhez képest a jelenlévők felszabadultabbak voltak, érezhető volt, hogy már vége a választási kampánynak, a vereség miatt „nem volt temetői hangulat”, Orbán Viktor is energikus szereplőként jelent meg. „Mindenki szeretné látni, hogy merre tovább, és hogyan tud elindulni az, ami megmaradt a Fideszből” – idézte fel. Szerinte ebben Orbán Viktor beszéde iránymutató volt, és már nemcsak a múlt hibái kerültek elő, hanem az is, hogy miképp kell gondolkodni és cselekedni ahhoz, hogy a politikai vereség után ismét siker következhessen.
Az egyik legfontosabb megállapítása Orbánnak az volt, hogy ez a választási vereség önmagában nem lesz jobb, akármennyi idő is telik el. Ez egy fájó seb az egész jobboldal számára, amit csak egy újabb választási siker tud semmissé tenni. Azon túl, hogy a Tisza Párt „hazugsággal nyerte meg a választást”, a jobboldal kormányzásának elmúlt tizenhat éve bizonyos területeken látványosan megbukott, amelyek közül a legfájóbb a kultúra kérdése – vélte Dornfeld, de erről nem esett szó Kötcsén. Hiszen a tavaszi választási vereségben nagyon benne van az, hogy a jobboldal nem tudott felépíteni egy olyan kulturális kurzust, amely akár csak mást is állított volna a globális kultúrához képest, amit például a Netflix jelképez. (A Netflix egy amerikai, előfizetéses alapon működő online hang- és képmegosztó szolgáltatás, amelynek segítségével filmek, sorozatok, dokumentumfilmek és animációs műsorok nézhetők interneten keresztül.)
Az Alapjogokért Központ elemzője felhívta a figyelmet arra is, hogy sok olyan szereplőre ment el kulturális támogatás, akiknek a 90 százaléka a választási vereség után szembefordult a Fidesszel. „Ilyen például a popzenész Leslie Mandoki, aki a napokban jött csak rá, hogy nem kedveli Orbánt, de még csak jobboldali sem volt soha, miután kiderült, vissza kellene fizetni bizonyos támogatásokat a mostani kormányzatnak” – vélekedett. A Németországban élő popzenész és producer Mándoki László csak az elmúlt bő évtizedben több milliárd forintnyi állami támogatáshoz jutott a magyar kormánytól különböző projektjeire, koncertjeire és kulturális tevékenységeire.
Dornfeld László szerint a kulturális szféra elvesztésének tudható be a jobboldal választási veresége, és csak ezután jött rá minden más. „Értem, hogy miért nem akart erről beszélni a miniszterelnök. Bizonyos szempontból ő úgy is gondolhatja, hogy neki a kultúra nem közvetlen feladata. Az a baj, hogy egy olyan kultúrpolitikus sem volt, akinek ez a küldetése lett volna a Fideszben, vagy aki jól végezte volna ezt a munkát” – vélekedett, rámutatva: ha lett volna egy erős, identitást biztosító kulturális alap, akkor sokkal nehezebb lett volna fogást találni a kormányon olyanokkal, mint például a gazdaság kérdése. Ez a kritika amúgy olyan korábbi „kultúrpolitikusok” munkáját kérdőjelezi meg, mint a néhai Szőcs Géza, Fekete György, Demeter Szilárd, L. Simon László, Balog Zoltán, bár a közművelődésért olyanok is feleltek adták, mint Réthelyi Miklós és Kásler Miklós orvosok, Csák János közgazdász, Hankó Balázs gyógyszerész, Závogyán Magdolna menedzser…
Dornfeld László külön kiemelte a pártelnök kampányhibákra vonatkozó tételeiből azt, amely a jobboldalon kitört botrányok kezeléséről szólt. Orbán Viktortól több önkritikát várt volna azzal kapcsolatban, hogy nem vágtak vissza elég keményen ezekre a támadásokra. „Bár az erélyesség kérdését indirekt módon felvetette, amikor egyértelművé tette, hogy a Tisza részéről érkező rombolásnak és fenyegetéseknek lesznek következményei. Ez már bőven több annál, mint amit a választás előtt el lehetett mondani. Ugyanakkor számomra nagyon fájó például a Zsolti bácsi-ügy, amelyben a kampány alatt nagyon szigorú erkölcsi, jogi és politikai elégtételt ígértek, és amiből végül nem lett semmi, és most már egy darabig nem is lesz” – mondta az elemző.
Emellett szerinte a Fidesz korábbi politikai hibáiról is lehetett volna nyíltabban beszélni, például arról, hogy nem szereztek érvényt olyasminek, aminek érvényt kellett volna szerezni – célzott itt például a Pride betiltása körüli politikai kötéltáncra. Azáltal, hogy nem szereztek érvényt a betiltó határozatnak, gyengének mutatkoztak – így aligha csoda, hogy sorban léptek elő az árulók a kampány utolsó napjaiban, mivel úgy érezték, nincs mitől tartaniuk.
Dornfeld László emlékeztetett: a választási vereség után a Fidesz kezdetben megpróbált esélyt adni a Tiszának arra, hogy jól kormányozzon. „Minden lehetőséget megkapott arra, hogy ne lehessen azt mondani, hogy a Fidesz gáncsolta a munkáját, hanem ténylegesen végrehajthassa mindazt, amit a magyar választópolgároknak ígért. Látjuk azonban, hogy ebből nem lett semmi: nem valósultak meg azok az intézkedések, amelyeket a Tisza nagy hangon ígért, ráadásul olyan információk is napvilágot láttak, amelyek szerint az újonnan létrehozott minisztériumok közül több a mai napig nem kapott költségvetést, nincs érdemi munka, miközben folyamatos a tiszás politikusok és különösen a miniszterelnök részéről a gyalázkodás és a fenyegetőzés” – magyarázta.
Orbán Viktor jól látja: most már fel kell venni a kesztyűt, és bele kell állni ezekbe az ügyekbe – hangsúlyozta az elemző. Hozzátette ugyanakkor: az, hogy egy „harciasabb” időszak következik, nem jelenti azt, hogy mellékvágányra tennék a konstruktív ellenzéki szerepet. Szerinte ugyanis a Fidesznek a konszolidáltabb képviselői – mint például Bóka János, Palóc André vagy Hortay Olivér – tudják megmutatni azt, hogy a jobboldal nem pusztán harci retorikára épít, hanem kormányzóképes alternatívát is kínál. Azt is be kell tudni ugyanis mutatni, hogy a jobboldal miért tudná jobban kormányozni az országot, mint a Tisza.
A kötcsei beszéd egyik legemlékezetesebb kijelentése ez volt: „Nekem mint volt miniszterelnöknek nem dolgom, hogy azokhoz az emberekhez beszéljek, akik most nem akarnak engem hallani, ők engem elküldtek”. Dornfeld László szerint a miniszterelnök ezen megállapítása helyes volt, ugyanis a tiszás szavazók körül jelenleg van egyfajta „hurráoptimista” buborék, amelyben sokan úgy érzik, hogy most minden jobb. Felhívta a figyelmet ugyanakkor azon felmérésre, miszerint Magyar Péter alkalmasságának megítélése alig három hónap alatt 15 százalékkal csökkent. „Ez önmagában természetes lemorzsolódásnak tekinthető, de nem ilyen rövid idő alatt. Ha egy év alatt következne be ekkora visszaesés, azt lehetne természetes folyamatként értékelni, három hónap alatt azonban egy ilyen mértékű zuhanás már beszédes” − magyarázta, majd rámutatott: nem véletlen, hogy Magyar is egyre keményebb és harciasabb lesz.
„Egyetértek Orbán Viktorral abban, hogy a Tisza nagyon hamar nagyot veszíthet a népszerűségéből, ha az emberek egyre inkább szembesülnek azzal dilettantizmussal, ami kormányzás címszó alatt történik. Az egykori miniszterelnöknek tehát igaza van abban, hogy ki kell várni ezt a folyamatot. A kiábrándulás és a felébredés gyorsabban következhet be, mint azt sokan elképzelik” – összegzett Dornfeld László.
