Az RMDSZ elnöke szerint – aki a koalíciós román kormány fejének egyik helyettese is –Románia NATO- és EU-csatlakozása után megtorpant a kommunista diktatúra idején államosított vagyon visszaszolgáltatási folyamata, ezért el kell jutni a restitúciós törvény módosításához.
Kelemen Hunor egy, az elbitorolt egyházi vagyonok restitúciós folyamatáról szóló könyv mai kolozsvári bemutatóján beszélt erről online. Felidézte: az 1990-es években Románia maga döntött úgy, hogy a természetben szolgáltatja vissza az államosított vagyont. Több volt szocialista állam a kárpótlást választotta. A restitúciós folyamat addig működött – legalábbis a politikus szerint –, míg Románia a NATO- és EU-csatlakozás feltételeit próbálta teljesíteni. A nemzetközi szervezetekhez való csatlakozás utáni években leálltak a visszaszolgáltatások. Néhány kétes ügyben hozott bírósági ítélet pedig félelmet keltett a hivatalnokokban, akik nem mernek már restitúciós döntéseket hozni, nehogy börtönbe jussanak a döntéseikért.
Kelemen azt is lehetséges megoldásnak nevezte, hogy egyes esetekben az egyházak jussanak megállapodásra az állammal, amiként a szász evangélikusok is egyezségre jutott a nagyszebeni Bruckenthal Múzeum ügyében.
Elhangzott, hogy úgy kellene módosítani a restitúciós törvényt, hogy az állam annak az egyháznak juttassa vissza az ingatlanokat, amelyiktől elvette. Ugyanis a romániai bíróságok rendre arra hivatkozva utasítják el az egyházak restitúciós kérelmeit, hogy nem ugyanaz kéri vissza a vagyont, aki az egykori telekkönyvben tulajdonosként volt megjelölve. E látszólagos ellentmondásnak az a magyarázata, hogy a korai telekkönyvezési gyakorlat szerint az egyházi épületek egy részénél a telekkönyvbe olyan tulajdonosokat jegyeztek be, mint „paplak” vagy „tanoda”. Közben pedig az államosítási iratokban már az az egyház van megnevezve, amelyhez az ingatlan tartozott.
Ma már egyértelmű: Románia az érvényes visszaszolgáltatási törvények ellenére próbálja állami tulajdonban tartani a kommunista diktatúra idején államosított egyházi vagyont. Kelemen Hunor román miniszterelnök-helyettesként is kénytelen volt elismerni: az erdélyi történelmi magyar egyházak 2559 államosított ingatlant igényeltek vissza, ám az állam csak az épületek 29,03 százalékát szolgáltatta vissza. Ezek mellett az igénylések 6,15 százalékában született részleges visszaszolgáltatási döntés, 5,97 százalékában ítéltek meg kártérítést, és a kérések 20,94 százalékát utasították el. A kérések 21,49 százalékát egyáltalán nem bírálták el. A tulajdonrabló kommunista rezsim bukása óta több mint három évtized telt el, ez idő alatt az RMDSZ szinte mindvégig része volt annak a hatalomnak Romániában, amely elszabotálta a restitúciót…
