Amikor a nemzet a világpolitika viharaiban útkereszteződésnél áll, érdemes azokra a csillagokra tekinteni, akik utat mutatnak – mondta a magyar miniszterelnök-helyettes a leányfalui Ravasz László Emlékház Márton Áron kiállításának mai megnyitóján, a kommunista diktatúrák magyar áldozatainak emléknapján.
Ravasz László református, Mindszenty József katolikus, Ordass Lajos evangélikus és Márton Áron erdélyi katolikus főpap életpéldája, tanítása, kereszténysége és magyarsága az a csillag, ami ma is utat mutat – tette hozzá Semjén Zsolt (KDNP). Kiemelte: a gondviselés különleges kegyelme, hogy a kommunizmus legnehezebb időszakában a keresztény történelmi egyházak élén olyan férfiak álltak, akik személyükben is megtartó erőt jelentettek a hívek és minden magyar számára. Ők a keresztény tanítás alapján a személy védelmében álltak ki a nácizmussal és a bolsevizmussal szemben, s akinek volt bátorsága ellene mondani a barna diktatúrának, annak volt erkölcsi alapja ellene mondani a vörös diktatúrának. A négy főpap személyében vállalta a vértanúságot a náci időkben, ezért személyükben demonstrálták azt, hogy a nácizmus és a bolsevizmus lényegét tekintve hasonló, sőt, ugyanabból a gyökérből van. Mind a négy főpap személyében szimbolizálta azt, hogy a 20. század legszörnyűbb ideológiái, a nácizmus és a bolsevizmus lényegüket, gyökerüket és esszenciájukat tekintve hasonló, sőt ugyanaz a valóság.
A politikus beszélt arról is, hogy személyükben demonstrálták azt is, hogy a kereszténység és a magyarság, a nemzethez való tartozás nem egymással szemben áll, hanem egymásra utal. Mint fogalmazott, a magyaroknak az egyetemes emberiség szempontjából elsődleges kötelességük saját magyarságuk megőrzése, kimunkálása és felmutatása, mert „ez az a gazdagság, amit csak mi magyarok adhatunk az egyetemes emberiségnek”, és ők ezt a magyarságot akarták megőrizni.
A kiállításon bemutatott Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896 – Gyulafehérvár, 1980) Erdély római katolikus püspöke volt 1938-tól egészen halála évéig. Következetesen kiállt minden diktatúra ellen, s a romániai kommunista rendszer alatt kétszer is fogságot szenvedett. Az erdélyi magyarság kulturális, erkölcsi és szociális felemelkedéséért, jogainak elismertetéséért, a nemzeti gyűlölködés felszámolásáért harcolt. Magatartása és megingathatatlansága csodát tett: Lengyelország után Erdélyben lett a legerősebb az egyház Európában – írta róla az MTI.
Az életét és munkásságát bemutató időszaki kiállítás mától látható a Pest vármegyei, Szentendrei járásbeli Leányfalu Ravasz László Emlékházában.
