Megnyílt a Székely himnusz történetét bemutató kiállítás

Megnyílt a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár legújabb időszaki kiállítása a magyar fővárosban, amely a Székely himnusz történetét mutatja be. A mű eredetileg nem himnusznak, hanem zsoltárnak készült, azonban a székelység osztatlanul a magáénak vallotta, így lett belőle himnusz.

Az ünnepélyes kiállításmegnyitón Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke elmondta, a tárlat megvalósításának oka egy kettős évforduló: 2025-ben volt a székelyudvarhelyi Csanády György születésének 130. évfordulója volt, most 2026 februárjában pedig a zeneszerző Mihalik Kálmán születésének ugyancsak 130. évfordulója. Csanády a szövegírója, Mihalik a zeneszerzője a Székely himnusznak.

A tárlatot Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke nyitotta meg. Megjegyezte: a Nemzeti Múzeum is egy nemzeti szimbólum, mint ahogy a Székely himnusz is nemzeti jelképünk. Egy nemzeti jelkép most egy nemzeti jelképben kapott helyet.

Kása Csaba kurátor részletesen beszámolt a Székely himnusz születéséről és százéves történetéről. Ami azzal kezdődött, hogy Csanády a székely egyetemi hallgatók összetartozás-tudatának megerősítése érdekében 1921-ben ceremóniát állított össze Nagyáldozat címen. A szertartás forgatókönyve négy dalszöveget is tartalmazott, ezeket Mihalik Kálmán zenésítette meg. Az egyiket, amely eredetileg a Kántáté címet viselte, idővel országszerte megismerték – ez vált később a Székely himnusszá.

Miután 1940. augusztus 30-án megszületett a második bécsi döntés, amelynek értelmében Észak-Erdélyt és Székelyföldet visszacsatolták Magyarországhoz, a bevonuló magyar honvédséget ünnepségek sorával köszöntötte az ottani lakosság, a Székely himnuszt is tömegek énekelték. A rádióközvetítések révén milliók ismerték meg a dallamot és a szöveget, Csanády pedig még ebben az évben kiadta a dal kottáját és A májusi nagy áldozat című könyvét.

A kommunisták hatalomra kerülése után a Székely himnuszt „szellemi fogságba” zárták: 1946 után mind Magyarországon, mind Romániában felkerült a tiltott énekek listájára, és csak illegális úton terjeszthették. 1989-ben mindkét országban összeomlott a kommunizmus, egyúttal pedig a Székely himnusz is kiszabadult „fogságából”.

A kiállítás ez év május 3-áig látogatható a Nemzeti Múzeum kupolatermében.

Total
0
Megosztás
Előző hír

Újabb koalíciós feszültség Bukarestben

Következő hír

Hamis borotvapengéket is csempésznek a románok

Related Posts
Total
0
Megosztás