A szlovák külügyminiszter jelentette be egy sajtótájékoztatón, hogy nem írták alá a szlovák–magyar vegyesbizottság ülésének jegyzőkönyvét, a két fél ugyanis nem értett egyet a Beneš-dekrétumok kérdésében.
„A vegyesbizottság tagjai fennakadtak a Beneš-dekrétumok kérdésénél. A magyar fél ragaszkodott ahhoz, hogy egy teljes cikkely a Beneš-dekrétumokról és a Szlovákiára vonatkozó konkrét feladatokról szóljon” – mondta Rastislav Káčer, és hozzátette, a témát részükről lezártnak tekintik. Szerinte ez a kérdés nem kapcsolódik a kisebbségek helyzetéhez, és nem lett volna szabad a bizottsági tanácskozás tárgyává tenni. „De a magyar fél ragaszkodott ehhez, és nem volt hajlandó aláírni a jegyzőkönyvet” – mondta.
Hozzátette, ennek ellenére több mint 50 intézkedés és ajánlás kérdésében megállapodtak. Megjegyezte, hogy az egy kérdésben fennálló nézeteltérés nem lehet akadálya a megállapodásnak és a többi intézkedés alkalmazásának. A kormány és más intézmények több tagját is megszólította a bizottsági tanácskozás eredményeinek témájával. „Arra kértem őket, hajtsuk végre, amit tudunk” – tette hozzá. A miniszter leszögezte, az intézkedések nyomán javulni fog a szlovákiai magyarok és a magyarországi szlovákok helyzete.
Ide tartozik a kisebbség nyelvén sugárzott műsorok adásidejének növelése a közszolgálati televízióban és rádióban, a közlekedési minisztérium rendeletének módosítása, amely lehetővé teszi a kétnyelvű közlekedési információs táblák gyártását és kihelyezését, valamint a két kormány közötti megállapodás megkötése a hadisírokról és a háborús emlékhelyekről. Három további kérdésről is tárgyalni fognak – mondta.
„Fontosnak tartom, hogy előrelépjünk a szlovákiai magyarok és a magyarországi szlovákok helyzetének javítása terén, és ne váljunk túszává annak, hogy egy bizonyos kérdésben nem tudunk konszenzusra jutni” – mondta Káčer. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminisztertől azt szeretné kérni a december 5-i találkozón, hogy a magyar fél is ugyanígy járjon el.
Idén már kétszer találkozott formálisan és kétszer informálisan a vegyesbizottság, amelyben szlovák, magyarországi és szlovákiai magyar képviselők is ülnek. A bizottságot szlovák részről Miroslav Mojžita, egy veterán diplomata vezeti, aki szarajevói nagykövet volt (korábban pedig titkosszolgálati ügynök), magyar részről pedig Kalmár Ferenc (a címképen) bihari gyökerű, brassói születésű korábbi fideszes országgyűlési képviselő, diplomata, jelenleg Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott.
Emlékeztetőül: a Beneš-dekrétumok tágabb értelemben a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó 143 elnöki rendelet. Gyakrabban csak azt a 13 jogszabályt nevezik így, amelyek a csehszlovák nemzetállam megteremtése érdekében az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítették. Az e dekrétumok alapján a német és magyar kisebbséggel szemben alkalmazott bánásmód összeegyeztethetetlen volt az emberi jogokkal, ellentétes volt a nemzetközi jog általános elveivel, a diszkrimináció és a kényszermunka tilalmával, továbbá a tulajdon sérthetetlenségének elvével. Ennek ellenére e rablódekrétumokat az egykori Csehszlovákia mindkét utódállama, Csehország és Szlovákia is jogrendje részének tekinti. Sőt, a szlovák parlament 2007-ben még meg is erősítette azok sérthetetlenségét, noha e dekrétumok összeegyeztethetetlenek az Európai Unió Alapjogi Chartájával. Érvényességükre hivatkozva a nemzetállami hatóságok mind a mai napig követnek el tulajdonjokat sértő tetteket az EU-tag Szlovákiában. 2020-ban azért marasztalta el Szlovákiát az Emberi Jogok Európai Bírósága, amiért a Beneš-dekrétumokra hivatkozva akarták elkobozni egy magyar ember Bártfa környéki erdőbirtokait.
