Megkezdődhet a fehéregyházi Petőfi Sándor-emlékhely felújítása és bővítése . A munkálatok megkezdése miatt az emlékmúzeum – amúgy eléggé szerény – kiállítását be kell zárni, de a felújítás befejezése után újra látogatható lesz, az emlékkert azalatt is.
A fehéregyházi Petőfi Sándor-emlékhely felújítási és bővítési munkálatainak megkezdését január 6-án hivatalosan engedélyezték – közölte most a Maros Megyei Múzeum Facebook-oldalán észrevett információ alapján a székelyföldi sajtó. A nagy magyar forradalmár költő feltételezett elestének helyszíne, Fehéregyháza (románul Albești, németül Weißkirch bei Schäßburg) a mai román Maros megyében, Segesvártól keletre található, vele szinte összeépülve, a Nagy-Küküllő bal partján. Maga a Petőfi Sándor Emlékmúzeum (Casa Memorială „Petőfi Sándor”) az 1-es számú országúttól (E60) jobbra eső faluban, annak is a keleti végében áll. A körülötte lévő emlékkert a turulmadaras obeliszkkel a felújítás alatt is nyitva áll majd a látogatók előtt, így lehetőség nyílik a történelmi helyszín felfedezésére és a költő emléke előtti tisztelgésre.
A Petőfi Sándor-emlékhely felújításának nemzetközi támogatással megvalósuló projektje elméletben a költő születésének 200. évfordulója alkalmából indult 2023-ban, de azóta semmi látható nem történt. A projekt célja a költő emlékének szentelt kis múzeum korszerűsítése és bővítése. Az átfogó restaurálási és korszerűsítési munkálatok során az emlékhely modern múzeumi térré alakul át, miközben megőrzi a helyszín történelmi hitelességét – ígérik.
A tervezett beavatkozások közt szerepel az eddig az 1848-as forradalommal és Petőfi Sándor erdélyi jelenlétével kapcsolatos tárgyaknak és dokumentumoknak otthont adó múzeumépület teljes felújítása, egy új, mintegy 100 négyzetméteres kiállítótér építése, amely modern technológiák segítségével, interaktívan és hozzáférhetően mutatja be a történelmet. Szintén szerepel a tervek között az emlékpark rehabilitációja, a sétányok és zöld területek átalakításával, továbbá az emlékhely központi eleme, a kertben található emlékoszlop restaurálása.
Arról nem adtak hírt, hogy mennyi időbe telik majd a felújítás Fehéregyházán, amelynek határában, feltételezések szerint az ún. Ispán-kútnál, utoljára látták Petőfit élve 1849. július 31-én, a cári intervenciós sereggel vívott vesztes csata utáni menekülésekor. Az irodalomtörténet fő narratívája szerint itt ölték meg a kozákok, majd tömegsírba temették, de mindig is élt egy olyan hit, hogy orosz fogságba esve Szibériába hurcolták, ahol 1856-ban halt meg. Levéltári kutatások után 1989-ben a burjátföldi Barguzin temetőjében megtalálta a költő földi maradványait egy magyar expedíció, exhumálták, azonosították, Magyarországra szállították, de végül a Magyar Tudományos Akadémia női csontváznak minősítette a leletet, már csak azért is, hogy ne kelljen átírni a lexikonokat és a tankönyveket…
Hossza huzavona után végül Petőfi Sándor feltételezett csontmaradványait 2015. július 17-én temették el budapesti Fiumei úti sírkertben. Ezen kívül egyéb „legendai sírjai” is találhatók a Kárpát-medencében, az egyik Székelykeresztúron, a timafalvi temetőben, feltételezett koponyaereklyéje pedig Balázsfalván.
