Több mészkőbarlang infrastruktúráját is felújítják Bihar megyében címmel adott hírt az MTI bizonyos turisztikai fejlesztésekről. A tudósítás két közlés kompilációja, ezek a Megyei Tanács honlapján, illetve a tanácselnök közösségi profilján jelentek meg, ám a lényeg nem a Révi-szorosban lévő barlangok „infrastruktúráján” van.
A „Természetvédelmi intézkedések megvalósítása a Natura 2000 ROSC10062 Sebes-Körös szurdokvölgye–Királyerdő-hegység természetvédelmi övezet megőrzése érdekében” elnevezésű projekt európai uniós alapokból történő finanszírozási szerződését július 11-én írták alá. A nyolcmillió eurós beruházást közösen valósítja meg a Természetvédelmi Területek Országos Ügynöksége (ANANP) mint vezető partner a Bihar Megyei Tanáccsal, valamint a révi, a vársonkolyosi, a bihardobrosdi és a barátkai önkormányzatokkal.
A megyei tanács honlapján a szokásos bükkfanyelven ez olvasható: „A projekt általános célkitűzése a térség biodiverzitásának javítása, az élővilág, a biológiai sokféleség, megvédése, a terület kezelési tervében előírt sajátságos intézkedések végrehajtása révén. A célok közé tartozik legalább 10 faj és legalább 5 közösségi jelentőségű élőhely kedvező természetvédelmi fenntartása és/vagy helyzetének javítása a projekt megvalósítása során, és annak befejezését követően még legalább öt évig. Ennek érdekében három menedzsment-, kutató és oktatóközpontot, látogatóközpontot hoznak létre, 5,22 hektárnyi vizes élőhely (Vida-tó) ökológiai rekonstrukcióját végzik el, valamint öt barlangot is szeretnének rendbe tenni.”
Az már Ilie Bolojan Facebook-bejegyzéséből derül ki, hogy mik is ezek a „központok”. A Révi-szoros nyugati bejáratánál egy látogatóközpontot alakítanak ki parkolóval, kempinggel és mellékhelyiségekkel Rév falu központjában. Hasonló könnyűszerkezetű látogatóközpont épül a szoros másik végében, Vársonkolyoson, a Nagy Magyar-barlang közelében is. Itt a vasúti átjáró mellett alakítanak ki parkolót, és megtiltják, hogy az autók behajtsanak a védett övezetbe. Magyarán: kitiltják onnan a járműveket, ahol most parkolni szoktak, a barlang csak kb. egy kilométeres gyaloglással lesz megközelíthető. Még keletebbre, Barátkán szintén épül parkoló és kemping.
A megyeelnök viszont nem öt rendbe teendő barlangról, hanem csak háromról ír, ezek mai román nevükön: Vadu Crișului, Unguru Mare și Vântului. Vagyis a Zichy-, a Nagy Magyar- és a Szelek-barlangja. (Ez utóbbi a mai Románia leghosszabb barlangrendszere, egyes források szerint 47, mások szerint 52 km a labirintusszerű járatok összhossza, de ebből alig 800 méter látogatható, s az is csak előzetes egyeztetés nyomán, idegenvezetővel.) De csupán annyit ígérnek, hogy a látogatók fogadásához szükséges világítást felújítják.
A Királyerdőben lévő ún. Vida-tavat „ökológiailag állítják helyre” ezen természetvédelmi projekt keretében, ami valójában annyit jelent, hogy megpróbálják kikotorni az évek során felgyűlt iszapot, megtisztítani a hordaléktól és plasztik szeméttől. Tudniillik ez a kis tavacska egy mesterséges víztározó, amit a környékbeli bauxitbányák vízellátására hoztak létre 1967-ben, amikor gátat építettek a Vida és Toplica patakok útjába Lankás falu fölött, ami Dobrosd (Dobrești) községben található. Földrajzi kuriózum, hogy a Vida-patak csak addig viseli ezt a nevet, amíg nyugati irányba folyva ki nem szabadul az alacsony hegyek és magas dombok ölelésből, alsóbb szakaszán már Hollód-pataka a neve, ekként ömlik a Fekete-Körösbe.
A szóban forgó projektben a hathektáros Vida-víztározónál egy látogatóközpont, parkoló és kemping létrehozása is szerepel. A Bihar megyei tanácselnök szerint jövő hétig mindegyik beruházásra megtalálják a kivitelezőt, a következő hetekben pedig a megye újabb két természetvédelmi területére írnak alá hasonló projektet.