Mivel mind Románia, mind Bulgária teljesíti a szabad mozgást lehetővé tevő térségéhez való csatlakozás valamennyi feltételét, mindkét országnak csatlakoznia kell a schengeni övezethez 2023 végéig – szögezték le ma elfogadott állásfoglalásukban az Európai Parlament képviselői. Jó féléve lobbiznak már intenzíven a román politikusok egy ilyen határozat érdekében.
A strasbourgi plenáris ülésén 526 szavazattal, 57 ellenszavazat és 42 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők hangsúlyozták, hogy egy kiterjedtebb határellenőrzés nélküli schengeni térség erősebbé tenné az Európai Uniót.
Az, hogy Románia és Bulgária még mindig kívül esik a unión belüli szabad mozgást lehetővé tevő övezeten, társadalmi és gazdasági szempontból is megterheli a két ország vállalkozásait és lakosságát. Bulgária és Románia állampolgárai hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, mivel a schengeni térségben élőkhöz képest várakozásokkal, bürokratikus nehézségekkel és többletköltségekkel szembesülnek, amikor külföldre utaznak vagy üzleti tevékenységet folytatnak. A képviselők megjegyezték, hogy a román és bolgár utazók határátkelőhelyeken eltöltött várakozása néhány órától akár napokig is eltarthat, ami jelentősen rontja a teherautó-vezetők munkakörülményeit.
Az áruk európai tagállamok közötti szabad szállítása akadályozásával az EU egységes piacának okozott károk mellett a szöveg rámutatott arra is, hogy a megnövekedett menetidők a környezet helyrehozhatatlan károsodását okozzák, ami nincs összhangban az Európai Unió klímasemlegességi céljaival. A járművezetők, a határőrök és a határátkelőhelyek közelében élő emberek egészségét veszélyezteti a határátlépésre várakozó járművek ezreinek növekvő légszennyezése – figyelmeztettek.
Az érvelés ugyan helytállónak tűnik, ám a schengeni térség bővítéséhez elsődlegesen a tagállamok belügyminiszterei tanácsának egyhangú döntése szükséges. Ezt sem az EP, de még csak a Bizottság sem kerülheti meg, bírálhatja felül. Románia és Bulgária Schengen-tagságának megtagadása mögött vannak kimondott indokok (például az illegális migrációtól való félelem, hiszen mindkét ország átjáróháznak tűnik mindmáig), és vannak kevésbé hangoztatottak (például hogy egyik se konszolidált demokrácia és jogállam). Jelenleg Bulgária, Románia, Ciprus és Írország kivételével valamennyi uniós tagállam tagja a belső határellenőrzés nélküli térségnek, amelyhez EU-n kívüli országok (Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein) is hozzátartoznak. Az akadékoskodó Ausztria azonban nem a két szigetország, Ciprus és Írország miatt félti a schengeni határokat…
