Új ukrán állampolgársági törvény borzolja a kedélyeket Kárpátalján, Galíciában, Észak-Bukovinában és a Tengermelléken (Odessza), miután Kijev meghatározta, mely országokkal engedélyezi a kettős állampolgárságot. A döntés azért különösen érzékeny, mert a fenti ukrajnai régiókkal szomszédos Románia sem került fel arra a listára, holott Bukarest jelentős támogatást nyújtott és nyújt a Zelenszkij-rezsimnek.
Az Ukrajnában élő román közösség – negyedmilliósra becsült létszámmal –körében komoly elégedetlenséget váltott ki az az új jogszabály, amely január 16-án lépett hatályba, és szabályozza a többes állampolgárság megszerzésének és megtartásának feltételeit. A törvény értelmében Románia nem szerepel azon országok között, amelyekkel Ukrajna elfogadja a kettős állampolgárság intézményét. Ezen országok esetében az ukrán állampolgárok úgy vehetnek fel második állampolgárságot, hogy nem kell lemondaniuk az ukránról, valamint az ott élő ukrán etnikumú személyek is egyszerűsített eljárásban juthatnak ukrán állampolgársághoz.
Az ukrajnai román ügyvéd, Eugen Pătraș szerint a döntés egyértelmű üzenetet hordoz. Úgy véli, a lista szűkítése Románia alábecsülését jelenti Kijev részéről. „Azt vártuk volna, hogy az Európai Unió valamennyi országa, amely feltétel nélkül támogatja Ukrajnát a jelenlegi konfliktusban, szerepeljen ezen a listán. Emellett érthető az Ameriaki Egyesült Államok és Kanada jelenléte is. Úgy gondolom, hogy az Európai Unióhoz tartozó országokat diszkriminatívan kezelik. Különösen Romániát. Az oroszok után a román közösség a második legnagyobb lélekszámú, és figyelembe véve azt a feltétel nélküli támogatást, amelyet Románia Ukrajnának nyújt a jelenlegi konfliktusban, valamint azt a több száz román nemzetiségű embert, akik elesetek az orosz–ukrán fronton, normális, természetes és elvárható lett volna, hogy Románia is szerepeljen ezen a listán – nyilatkozta az ügyvéd az Agerpresnek.
A többes állampolgárság intézményéről szóló törvényt tavaly júliusban hirdette ki Volodimir Zelenszkij, a végrehajtáshoz szükséges országlistát azonban az ukrán kormány csak 2025. november 5-én fogadta el. Az ukrán külügyminisztérium akkor azt közölte: elsősorban azok az országok élveznek prioritást, amelyek Ukrajna legközelebbi és legmegbízhatóbb szövetségesei közé tartoznak.
A tárca szerint a döntés során több szempontot is figyelembe vettek, köztük az uniós vagy G7-tagságot, az Oroszország elleni szankciókat, Ukrajna szuverenitásának támogatását, valamint a pénzügyi segítség mértékét is. Mindezek fényében a román közösség számára különösen nehezen érthető, hogy Románia miért maradt le a listáról, miközben a kritériumok jelentős részének megfelel. A döntés így nemcsak jogi, hanem politikai és közösségi szinten is komoly csalódást okozott.
Azt talán mondanunk sem kell, hogy Magyarország „automatikusan” maradt ki az „Ukrajna barátai” nevű körből, amelyet a korrupt kijevi háborús klikk a többes állampolgárság ügyében megállapított, hiszen a budapesti kormányzat nem háborúpárti.
