Noha a magyar közgondolkodásban az elmúlt években az gyökeresedett meg – a külföldről pénzelt balliberális propaganda hatására –, hogy a magyar állam pazarló és a költségvetés folyamatosan elcsúszásban van, a valóságban Magyarországon lehet a 2024-es évben az egyik legkisebb a költségvetési hiány a régióban.
A magyar költségvetés egyáltalán nincs rosszabb állapotban, mint a régiós társai – ez derül ki a visegrádi országok és Románia alkotta körképünkből. Idén ráadásul jó esély van arra, hogy teljesüljön a kormányzati hiánycél Magyarországon, ami még akkor is igaz, ha rögtön hozzátesszük, hogy az elmúlt években messziről követte a hiánycélt a magyar kormány. A Covid-járvány óta nem volt év, amikor sikerült volna abszolválnia az eredeti költségvetési törvényben kijelölt hiánytervet. Ebben számtalan tényező közrejátszott, a gazdaság újraindításának szükségessége, vagy tavaly például a magas infláció következtében visszaeső fogyasztás, ami önmagában 1000 milliárdos lyukat ütött, aminek hatása még most is érződik a büdzsében.
Európában kétfajta hiányt különböztetnek meg, az egyik a pénzforgalmi, amely adott időpontban a tényleges bevétel-kiadás közötti különbséget mutatja, illetve az eredményszemléletű, amely elsősorban a gazdasági tevékenységhez kapcsolódik, így nem tartalmazza például az uniós kiadások egyenlegét, vagy az olyan egyszeri tételeket, mint a Ferihegyi reptér visszavásárlása. Tehát lehet, hogy jobban néz ki az eredményszemléletű hiány, ám az adósság szempontjából annak van jelentősége, hogy a pénzforgalmi hiány mekkora. Idén pedig ketté is válik a kettő Magyarországon, ami érthetően megnehezíti a tisztánlátást. De a régiós országokban sem jobb a helyzet, sőt.
Lengyelországban, Európa és a régió legpotensebb gazdaságában idén 5,7 százalékos hiánnyal tervezte a költségvetését az egy éve regnáló Tusk-kormány, de november elején a Szejm 56 milliárd zlotyval 240 milliárd zlotyra emelte a 2024-es deficitet. Erre pedig jó oka volt, ugyanis a lengyel államháztartás hiánya szeptember végéig 107 milliárd zlotyra rúgott, miután a tervezettnél alacsonyabb volt a büdzsé áfa- és szja-bevétele, sőt a makromutatók sem úgy alakultak, ahogy eltervezték.
Nincs könnyű helyzetben a szlovák kormány se, idén a GDP 5,97 százalékára lőtték be Ficóék a hiánycélt, amit jövőre 4,7 százalékra csökkentenének, de ehhez olyan intézkedésekre is szükség volt, ami a lakosságot is érzékenyen érinti. A szlovák pénzügyminisztérium várakozása szerint az ország GDP-arányos államadóssága az idei év végére 58,9 százalékra emelkedik, ugyanakkor a Költségvetési Tanács szerint ez pár éven belül akár megközelítheti a 70 százalékot is. Azaz a szlovák kormány számára a vészcsengő nem véletlenül szólalt meg: ugyanis ha nem lép, akkor könnyen lehet, hogy pár év múlva a magyar államadósság alacsonyabb lesz, mint a szlovák, ez pedig elképzelhetetlen lett volna 15 évvel ezelőtt.
A régió legjobb állapotú költségvetése egyértelműen a cseh büdzsé. Minden kormányzati erőfeszítés dacára azt azonban nem sikerült elérni, hogy 3 százalék alá szorítsák le a költségvetési deficitet, ami 2023-ban a GDP 3,8 százalékán állt meg. Idén már egyszer hozzá kellett nyúlni az államkasszához, a szeptemberi árvizek miatt 252 milliárd koronáról 282 milliárd koronára emelték a hiányt, ez azonban egyelőre úgy tűnik, hogy nem veszélyezteti a hiánycélt. Az EDP-jelentésben még mindig 2,8 százalékos GDP-arányos hiányt vár a cseh kormány, ami ha összejön, 2019 után első ízben sikerülhet teljesíteni a maastrichti kritériumot Csehországnak.
Túlzás nélkül állítható, hogy az összes közül a román költségvetés van a régióban az egyik legsúlyosabb helyzetben. Idén Romániában választási szuperév van, ezzel magyarázható, hogy a román politikusok úgy költekeznek, mintha nem lenne holnap: egy év alatt 40 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, a közszférában is volt egy jelentősebb béremelés, a minimálbért pedig egy éven belül háromszor emelték. Mindez pedig meg is látszik a büdzsé állapotán: a legutóbb Bukarest 6,9 százalékra emelte a hiánycélt, ám a Költségvetési Tanács szerint ez könnyen 8 százalékra is felkúszhat. Ha a következő kormány nem lép valamit, óriási problémák lehetnek a bezzegországként számontartott Romániában.
Beszédes az is, hogy a román folyó fizetési mérleg hiánya már 20 milliárd eurónál jár, ami bődületes fokú eladósodásra utal. A „román csoda” esetében pedig ez az egyik legérdekesebb fejlemény: 2008-ban még négyszeres különbség volt a román és a magyar államadósság között az előbbi javára. Ez a differencia lassan eltűnik, legutóbb a román adósságráta 56 százalékra kúszott. Azaz Románia teljesítménye mögött semmilyen csoda nincs, elképesztő az eladósodás, az ország hitelekből, kölcsönökből él…
