Sajtótájékoztatón foglalta össze Árus Zsolt a Székely Figyelő Alapítvány által az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtott csoportos panaszok helyzetét. Az öt eddigi panaszból eddig csak három esetében történt fejlemény, abból is csak az egyik volt pozitív – adta hírül a székelyföldi média.
A gyergyószentmiklósi székhelyű alapítvány elnöke a három esetben bekövetkezett fejleményekről elmondta: a gyergyóremetei polgárok a helyi önkormányzat lapjának megszűnése miatt tettek panaszt. Mivel a kiadvány kizárólag magyar nyelven volt elérhető, a település polgármesterét megbüntette a Országos Diszkriminációellenes Tanács (aminek egy Asztalos Csaba nevű RMDSZ-politikus az elnöke), a lapot pedig megszüntették. Strasbourgban úgy ítélték meg, hogy a bukaresti tanács döntésében nem történt jogsértés. Hasonló eset volt a Csomafalvi Hírlap megszüntetése miatt benyújtott panasz. Ők az EJEB-től válaszul azt kapták, hogy nem merítették ki a hazai jogi lehetőségeket. Pozitív fejlemény csak a harmadik panasz esetében volt. „Végül a harmadik eset a gyergyószentmiklósi zászlók ügye. Itt mondhatni annyiban pozitív a döntés, hogy ezt a panaszt befogadták, tehát nem utasították el alapból, különösebb megvizsgálása nélkül. Mindössze néhány pótkérdést tettek fel, melyekre válaszoltak a panaszosok, és immár várjuk azt, hogy majd érdemben is vizsgálja ki ezt a panasz az emberjogi bíróság” – mondta el Árus Zsolt jogvédő.
Árus Zsolt szerint, annak ellenére, hogy nem mindig járnak sikerrel, élniük kell a bírósághoz való fordulás lehetőségével, mert azokban kisebbségjogi sérelmi ügyekben, amelyekben nem tesznek panaszt, biztosan nem fog kedvező döntés születni.
Mint köztudott, a strasbourgi bíróság apparátusában számos olyan „szakember” dolgozik Románia által delegálva, akiknek konkrét megbízatásuk van a mindenkori bukaresti hatalomtól, hogy minden úton-módon gáncsolják a romániai magyar kisebbség jogérvényesítési akcióit. Az ő munkájuknak hála az erdélyi keresetek zöme el sem jut tárgyalási fázisba ezen az instancián.
A marosvásárhelyi magyar és román sajtó arról is beszámolt a hétvégén, hogy a városban járva Tőkés László volt európai parlamenti képviselő csütörtökön az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtandó „Tőkés kontra Románia” keresetet, amelyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke sérelmezi, hogy Klaus Iohannis román államfő törvénytelenül és illetéktelenül megvonta tőle a Románia Csillaga érdemrendet.
A püspök az érdemrend lovagi fokozatát a Ceaușescu-diktatúra bukásához vezető 1989-es temesvári forradalom kirobbantásában játszott szerepéért kapta meg Traian Băsescu államfőtől a forradalom 20. évfordulóján. Ezt a posztkommunista román nacionalisták kezdeményezésére Iohannis 2016 márciusában arra hivatkozva vonta vissza, hogy a püspök egy szabadegyetemi fórumon felvetette: Magyarország védhatalmi szerepet vállalhatna a romániai magyar kisebbség ügyében, mint ahogy Ausztria megtette az Olaszországhoz csatolt dél-tiroli német ajkú kisebbség esetében. Tőkés László jogtalannak és igazságtalan érzi a kitüntetés megvonását, szerinte mindez félreértésből indult. „Az ominózus kijelentésem magától értetődő természetességgel hangzott el egy hallgatói kérdésre válaszként, de a román újságírók, nyomukban pedig a bukaresti politikusok félrefordították és félremagyarázták, mint hogyha én valamilyen jogtalan beavatkozást igényeltem volna Magyarország részéről. Valójában egy elfogadott, európai szinten is gyakorolt formában kértem a magyarországi támogatást a külhoni magyarok számára.”
Kincses Előd ügyvéd, akinek irodájában szignálta Tőkés László a beadványát, elmagyarázta, hogy milyen esetekben lehet visszavonni egy ilyen állami kitüntetést. „Például ha a díjazott súlyos bűncselekményeket követ el, amiért elítélik, ez persze nem áll fenn Tőkés László esetében. Az már egy sajátos balkáni állapot, hogy már volt vagy 15 olyan büntetett ’kiválóság’, akitől hosszú éveken keresztül nem vonták vissza a kitüntetést. Visszavonható még a Románia Csillaga akkor, ha a kitüntetett tetteivel méltatlanná válik rá.” Nyilvánvaló, hogy Tőkés László védhatalomra vonatkozó felvetése nem egy tett volt, hanem egy vélemény, egy politikai nyilatkozat, és azzal, hogy emiatt megvonták tőle a kitüntetést, sérült a véleményhez való jog, a korrekt eljárás elve, illetve a szólásszabadság. Ami megengedhetetlen egy uniós jogállamban – ennek a kimondását várják el az Emberi Jogok Európai Bíróságától.
