Bár a román kormány szerdán jóváhagyta a közoktatási és a felsőoktatási kerettörvény projektjét, mind a mai napig nagyon sok a fehér volt és a taposóakna az ágazatban tervezett „reform” tekintetében. A két jogszabályjavaslatot sürgősségi eljárással fogja megvitatni a parlament.
Ligia Deca tanügyminiszter szerint az elmúlt évek „egymást követő válságaiból” levont tanulságok is bekerültek a két törvénybe. Így például normalitássá válik a digitális oktatás az iskolákban, és a diákokat a tudatos médiafogyasztásra, az álhírek kiszűrésére vagy kiberbiztonsági alapismeretekre is tanítani fogják. Hogy ez miként valósul meg a gyakorlatban, arról nem tud senki semmit, ráaádul minden előíráshioz majd később fogják kidolgozni és kihirdetni a metodológiát, azaz a végrehajtási utasításokat, módszereket.
Nicolae Ciucă miniszterelnök a kormányülés elején azt hangsúlyozta, hogy az új tanügyi törvények elfogadása az országos helyreállítási terv egyik mérföldköve. Ennek megfelelően a gyakorlatba ültetéséhez 3,6 milliárd eurós támogatást kap Románia az EU helyreállítási alapjából. Hogy ezt mire és hogyan költik el, az szintén a jövő zenéje. A közvéleményt mindmáig azok a sajtójelentések borzolják, amelyek azt mutatják be, hogy 2023-ban Romániában még rengeteg az udvai pottyantós árnyékszék a lepukkant vidéki iskolákban, ahol se rendes fűtés, se vezetékes ivóvíz nincs. De azt is mindenki kész tényként kezeli, hogy a szóban forgó három és fél miliárd eurónak legalább a felét elpocsékolják és ellopják azok, akik megkapják és kezelik.
Az RMDSZ közben erőltetett médiakampánnnyal próbálja a sajtá érdemeit felnagyítani a számos sebből vérző törvénytervezetek jobbá tételében, úgy is mint kormánypárt, úgy is mint a nemzeti kisebbségek anyanyelvi okatásának „élharcosa”. De mivel ezen a téren semmi pozitívumot és előrelépést nem tud felmutatni a „több pénz lesz erre-arra” hangoztatásán kívül, főként arról szól a melldöngetés, hogy az egyetlen hivatalos államnyelv, a román tanítása mennyivel könnyebb lesz ezután.
A párt sajtója a sokadik propagandainterjút közölte a napokban az RMDSZ „oktatási szakpolitikusával”, Szabó Ödön parlamenti képviselővel – aki amúgy nem pedagógus –, ebben fő célként a román nyelvet és irodalmat oktató tanárok jobb felkészítését, a román társadalomba való könnyebb integrációt jelölte meg, ami kimondatatlanul is az asszimilációt is jelenti a magyar nemzetiségű ifjúság számára. Azt ugyanis az „érdekvédelem és közképviselet” 33 évnyi demokrácia és bukaresti politizálás után sem érte el, hogy ne román anyanyelvi kompetenciákat kérjenek számon a magyar diákoktól a tanügyben, hiszen számukra a román ugyanúgy idegen nyelv, mint a francia, angol, német vagy orosz.
Szabó amúgy félszájjal – bár ügyes körmondatokba burkolva – kénytelen volt elismerni, hogy a nemzetállami román tanügyi rendszer koncepcióján az új „reformtörvények” sem változtatnak semmit. Az ugyanis továbbra is „jó románokat” nevel, az elitképzést nem támogatja, mivel homogenizál, a nemzeti kisebbségeket diszkriminálja (például továbbra sincsenek saját tankönyveik, ugyanis jobbára román könyvek fordításaiból oktatják és kérik számon őket), a szelekciós és vizsgarendszert kaotikusan, folyton változónak hagyja, a diákok leterheltségét nem csökkenti. Az RMDSZ tanügyi szószólója szerint „a pedagógusok egy része ugyanakkor nem tanítja meg a diákokat tanulni”…
R. B. M.
