A székelyföldi városokról más erdélyi településekre is átcsapott a helyi adók és illetékek emelésével szembeni elégedetlenségi hullám. Désen utcára vonultak a lakosok, míg Kisbácsban a helyi képviselő-testület tagjain kérték számon az adóemelés mértékét a polgárok.
A Kolozs megyei Désen azt követelték a tüntetők, hogy az önkormányzat térjen vissza korábbi döntésére, és csökkentse a megemelt helyi adókat és illetékeket. Emellett azt is szorgalmazták, hogy részesüljenek továbbra is adómentességben a fogyatékkal élők, hátrányos helyzetűek, háborús veteránok, akiknek kedvezményeit ugyancsak eltörölték a kormány rendelkezései nyomán.
A Kolozsvár egyik alvóvárosának számító, a közigazgatásilag hozzá tartozó falvakkal együtt 14 ezer lelkes Kisbács tanácsának csütörtöki ülésére bevonult több tucatnyi polgár, tiltakozva az adóemelés mértéke ellen. Az emberek azt mondták, megértik, hogy az ország többi településéhez hasonlóan náluk is emelni kell a helyi adókat és illetékeket, ám szerintük Kisbácsban ez Kolozsvárhoz képest is aránytalanul történt.
Székelyföldön az év eleje óta forrnak az indulatok a tavaly év végén a bukaresti kormány rendelkezésére megemelt helyi adók miatt. Itt elsőként Sepsiszentgyörgyön vonultak utcára a lakosok az adóemelés ellen. A tiltakozás nyomán az RMDSZ-es polgármester bejelentette, hogy az önkormányzat felülvizsgálja a korábbi döntését. Közölte: indítványozni fogja, hogy 2026-ban az ingatlanadó a törvény által megengedett minimális szinten maradjon, míg a gépjárműadó összege ne haladja meg a tavalyi szintet.
Kézdivásárhelyen is több százan tiltakoztak a bukaresti adópolitika ellen, szerdán pedig Csíkszeredában tartottak villámcsődületet az adóemelés miatt. Miközben Háromszéken az Erdélyi Magyar Szövetség állt a tiltakozások élére, Hargita megyében civil kezdeményezésre szervezik a demonstrációkat. Csíkszeredában ma újból utcára vonulnak az emberek, vasárnap délutánra pedig Székelyudvarhelyen hirdetett békés tüntetést az Udvarhelyért Tesszük Civil Akciócsoport.
Csíkszeredában a meghirdetett déli időpontra benépesült a város főtere, megfigyelők szerint 3-4 ezren gyűltek össze, a román csendőrség azonban sietett lebecsülni a tömeg nagyságát, kétezresre taksálva azt. Bár a demonstrálók egyszerre bírálták a központi kormányt és a helyi, megyei és városi vezetőket, utóbbiak képesek voltak megjelenni és felfelé mutogatni. A két megyeszékhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában a város polgármesterei azt a kormánykoalíciót tették felelőssé az adóprés szorításáért, amelynek alkotó tagja a saját pártjuk, az RMDSZ is.
Az arcátlanságban a magyar párt szócsövének, a Maszol.ro című portálnak a kommentátora ment a legtovább, aki képes volt egyebek mellett ilyeneket írni ma: „És az sem újdonság, hogy az adófizetői zúgolódásra azonnal megjelenik egy erdélyi magyar törpepárt, amely ’a nép pártján’ üzemmódba kapcsolva ráveti magát a kínálkozó lehetőségre – ha kell, katalizálva a már meglévő folyamatot. Nem meglepő. A politikai alakulat eddigi vezetői megnyilvánulásai egy szóval összefoglalhatók: populizmus. Az pedig már az idiotizmus határát súrolja, amikor egy olyan párt alelnöke ’Soha-többet-RMDSZ’-ezik, amelynek egyetlen parlamenti képviselője – történetesen az elnöke – RMDSZ-listán jutott be a törvényhozásba. Agyrém.”
A bértollnok a csúsztatás és elhallgatás technikájával próbálja az RMDSZ sarát rákenni az EMSZ-re, az olvasók és választók feledékenységére apellálva. Dehonesztáló durvaságait úgy szórja a kormánypárt kritikusaira, hogy közben aljas módon kegyként prezentálja azt a tényt, hogy az RMDSZ kooptálta parlamenti frakciójának soraiba a magyar „törpepártok” képviselőit. Holott ez nem kegy volt, hanem kényszer. Ha ugyanis ezek a pártok (az EMSZ és az MPE) önállóan elindultak volna 2024-ben a választásokon, akkor az RMDSZ-nek ma nem lenne parlamenti képviselete, mert egymaga nem ugrotta volna meg az 5%-os küszöböt. A román mélyállamtól ajándékba kapott szavazatokkal sem…
